hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Látható agyhullámok


Látható agyhullámok

| | |
 


Az új fejlesztésű „gondolatolvasó gép” képes megjeleníteni az agyban létező mentális képeket, miután a tudósoknak sikerült dekódolniuk a látáshoz kapcsoló agyhullámokat.

önkéntesnek különböző érzelmeket (boldogság, félelem és meglepődés) kifejező emberi arcokról mutattak képeket. A következő lépésben a kutatók letakarták a képen szereplő arcok bizonyos részeit, tehát néhány képen csak a szemek, vagy csak a száj volt látható.

Ezt követően a résztvevőket arra kérték, hogy azonosítsák a félig letakart képeken látható érzelmeket, miközben a kutatók a résztvevők fejére erősített elektródák segítségével mérni tudták az agyhullámokat. A kutatók észlelték, hogy az agyhullámok attól függően változtak, hogy a kísérlet résztvevői éppen az arc melyik részét nézték. A kutatók megfigyelték, hogy 12 hertz frekvenciájú béta agyhullámok a képen látható szemről szállítanak információt, míg a 4 hertzes théta-hullámok a képen látható szájhoz kapcsolódnak. Az információ jellemzőbben az agyhullámok fázisai és időzítése alapján volt kódolva, mint az amplitúdó, vagy a hullámerősség alapján.

Philippe Schyns professzor, a tanulmány vezetője szerint az egész egy kicsit olyan volt, mint egy zavaros televízió-, vagy rádióadás behangolása. Korábban is érzékeltük ezeket a jeleket, de most már végre látjuk is a jelek tartalmát - tette hozzá a professzor.

A kutatás részleteit a Public Library of Science Biology című folyóiratban publikálták.

Forrás: Medipress


Kapcsolódó anyagok: Agyhullámok által irányított műkar



Akut és krónikus alváshiány



cikk címe










Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Látható agyhullámok