hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Ki kapjon jogosítványt stroke után?



| |
 

A kutatók arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen klinikai tényezők jelzik előre, hogy a stroke-ot elszenvedett betegek sikeresen letegyék a forgalmi vizsgát. A Neurology-ban közölt tanulmány szerzői metaanalízisben összegezték a szakirodalomban talált vizsgálatok eredményeit, összesen 1728 személy adatait, akik mindannyian aktív gépjárművezetők voltak a stroke előtt.

A vizsgálatokban a fizikai állapot, a látás és a kognitív funkció összesen 54 különböző jellemzőjét értékelték a forgalmi vizsga sikerességét előrejelző tényezőként, de csak öt jellemző jelezte előre klinikailag számottevő mértékben a sikeres vizsgaeredményt. Ezek a következők: a téglatest-másolási feladat (egy téglatest térbeli képének lemásolása), a Stroke Drivers Screening Assessment tesztsor, egy KRESZ-tábla-felismerési feladat, amely a vizuális felismerést és a közlekedési ismereteket méri fel, egy iránytűs feladat, amely a vizuális észlelési és vizuális térbeli képességéket méri és egy szám- és betű-összekötési feladat.

A betegek motoros neurológiai hiánytünetei nem jelezték előre a sikeres forgalmi vizsgát, a szerzők szerint azért, mert a gépkocsikat általában fel lehet szerelni az ilyen betegek autóvezetését segítő segédeszközökkel. Nem jelezte előre a vizsga eredményét az alanyok látáskárosodása sem, mert a komolyabb látáskárosodást szenvedett személyeket nem is bocsátották vizsgára.

A szerzők által értékelt vizsgálatokban a sikeres és a sikertelen vizsgák aránya nagy szórást mutatott, ami arra utal, hogy erősen különböztek az egyes vizsgálatokban í résztvevők beválasztási kritériumai és/vagy a forgalmi vizsgák nehézsége. Míg az összes besorolt beteg 54%-ának sikerült a vizsga, négy tanulmányban több mint kétszer annyian tették le sikerrel a vizsgát, mint amennyien megbuktak, sőt egyik vizsgálatban majdnem 8-szor annyian voltak a sikeres vizsgázók. Ezekben az esetekben valószínűleg könnyebb lehetett a vizsga, vagy a résztvevőket előzetesen megválogatták, és csak azokat bocsátották vizsgára, akik jobb állapotban voltak.

„A stroke-ot elszenvedett betegek több mint fele alkalmas a gépjárművezetésre,” állapítják meg a szerzők. Nem szerepelnek köztük azonban azok a betegek, akiket nem bocsátanak forgalmi vizsgára – vagy azért, mert súlyos deficitekkel élnek, vagy azért, mert láthatóan helyreállt a stroke előtti neurológiai állapotuk.

A Neurology-ban közölt cikk szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy valójában a forgalmi vizsgára annál kevesebb szükség van, minél pontosabb a stroke utáni kivizsgálás. Mivel ezt a vizsgálatot nem annak a meghatározására tervezték, hogy melyik teszteket kell sikeresen teljesítenie a forgalmi vizsgára bocsátható személyeknek, így ez a kérdés továbbra is nyitott marad.


Forrás: Devos H et al. Screening for fitness to drive after stroke: A systematic review and meta-analysis. Neurology 2011 Feb 22; 76:747.


Kapcsolódó anyagok: A szám- és betű-összekötési feladat (Trail making test B)


Kulcsszavak

stroke, jogosítvány, felmérés

Kapcsolódó anyagok

Idarucizumab adását követően elvégzett szisztémás thrombolysis akut ischaemiás stroke-ban

Egy városnyi ember élhetne még

Ébredési ischaemiás stroke esetek szisztémás thrombolysise natív koponya-CT-vizsgálatra alapozva egy vidéki kórházban

Empátiakutatás ápolók körében - a Jefferson Scale of Physician Empathy (JSPE) és az Interpersonal Reactivity Index (IRI) empátia skálák összehasonlítása

Hogyan tekintenek a vidéki páciensek a gyógyszerészi szolgáltatásokra?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Neurológia a betegágynál

Nagy örömmel és érdeklődéssel vettem kezembe a Dr. Vécsei László professzor úr és Dr. Szok Délia szerkesztése nyomán megjelent Neurológia a betegágynál című könyvet.

Tovább


Hanghalló emberek felépüléstapasztalatának vizsgálata

A hanghallók első nagyobb konferenciáján, 1987-ben összegyűlt tapasztalatok alapján a felépülést három nagyobb szakaszra osztották: a kezdeti szakaszban sokkot él át a hanghalló, amikor az élmények elemi erővel zúdulnak rá, és igyekszik azokat eltolni magától; az organizálás szakaszában a személy határt szab és különböző stratégiákat kezd használni a hangokkal kapcsolatban; az integrációs szakban a hanghalló felismeri, hogy a hangok énje részét képezik, integrálja azokat életébe, és már nem akar tőlük megszabadulni.

Tovább


Szentágothai János

Az elektronmikroszkópos vizsgálatok kora előtt ezüst impregnációs módszerrel igazolni tudta a neurontan érvényességét. A későbbiekben kísérleti agykutatással foglalkozott, főleg a szemmozgások, egyensúlyi működések, gerincvelő- és agytörzsi reflexek idegmechanizmusának tanulmányozásával, az idegi gátlás szerkezeti alapjaival és a magasabb idegközpontok szerkezeti elemzésével. Legnagyobb eredményeit talán a kisagykéreg kutatásában érte el: felismerte a kéreg moduláris szerkezetét, azt, ahogyan 10-50 ezer idegsejt egységekbe kapcsolódik.

Tovább


In memoriam Dr. Hegedűs Katalin

Hatalmas veszteség érte a magyar neurológus és neuropathologus társadalmat. Életének 72. évében meghalt Dr. Hegedűs Katalin Professzornő, a Debreceni Egyetem Neurológiai Klinikájának nyugalmazott egyetemi tanára, a hazai neurológia és neuropathologia kimagasló szaktekintélye.

Tovább


Ki kapjon jogosítványt stroke után?