hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Ki kapjon jogosítványt stroke után?



| |
 

A kutatók arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen klinikai tényezők jelzik előre, hogy a stroke-ot elszenvedett betegek sikeresen letegyék a forgalmi vizsgát. A Neurology-ban közölt tanulmány szerzői metaanalízisben összegezték a szakirodalomban talált vizsgálatok eredményeit, összesen 1728 személy adatait, akik mindannyian aktív gépjárművezetők voltak a stroke előtt.

A vizsgálatokban a fizikai állapot, a látás és a kognitív funkció összesen 54 különböző jellemzőjét értékelték a forgalmi vizsga sikerességét előrejelző tényezőként, de csak öt jellemző jelezte előre klinikailag számottevő mértékben a sikeres vizsgaeredményt. Ezek a következők: a téglatest-másolási feladat (egy téglatest térbeli képének lemásolása), a Stroke Drivers Screening Assessment tesztsor, egy KRESZ-tábla-felismerési feladat, amely a vizuális felismerést és a közlekedési ismereteket méri fel, egy iránytűs feladat, amely a vizuális észlelési és vizuális térbeli képességéket méri és egy szám- és betű-összekötési feladat.

A betegek motoros neurológiai hiánytünetei nem jelezték előre a sikeres forgalmi vizsgát, a szerzők szerint azért, mert a gépkocsikat általában fel lehet szerelni az ilyen betegek autóvezetését segítő segédeszközökkel. Nem jelezte előre a vizsga eredményét az alanyok látáskárosodása sem, mert a komolyabb látáskárosodást szenvedett személyeket nem is bocsátották vizsgára.

A szerzők által értékelt vizsgálatokban a sikeres és a sikertelen vizsgák aránya nagy szórást mutatott, ami arra utal, hogy erősen különböztek az egyes vizsgálatokban í résztvevők beválasztási kritériumai és/vagy a forgalmi vizsgák nehézsége. Míg az összes besorolt beteg 54%-ának sikerült a vizsga, négy tanulmányban több mint kétszer annyian tették le sikerrel a vizsgát, mint amennyien megbuktak, sőt egyik vizsgálatban majdnem 8-szor annyian voltak a sikeres vizsgázók. Ezekben az esetekben valószínűleg könnyebb lehetett a vizsga, vagy a résztvevőket előzetesen megválogatták, és csak azokat bocsátották vizsgára, akik jobb állapotban voltak.

„A stroke-ot elszenvedett betegek több mint fele alkalmas a gépjárművezetésre,” állapítják meg a szerzők. Nem szerepelnek köztük azonban azok a betegek, akiket nem bocsátanak forgalmi vizsgára – vagy azért, mert súlyos deficitekkel élnek, vagy azért, mert láthatóan helyreállt a stroke előtti neurológiai állapotuk.

A Neurology-ban közölt cikk szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy valójában a forgalmi vizsgára annál kevesebb szükség van, minél pontosabb a stroke utáni kivizsgálás. Mivel ezt a vizsgálatot nem annak a meghatározására tervezték, hogy melyik teszteket kell sikeresen teljesítenie a forgalmi vizsgára bocsátható személyeknek, így ez a kérdés továbbra is nyitott marad.


Forrás: Devos H et al. Screening for fitness to drive after stroke: A systematic review and meta-analysis. Neurology 2011 Feb 22; 76:747.


Kapcsolódó anyagok: A szám- és betű-összekötési feladat (Trail making test B)


Kulcsszavak

stroke, jogosítvány, felmérés

Kapcsolódó anyagok

Hogyan tekintenek a vidéki páciensek a gyógyszerészi szolgáltatásokra?

A stroke rizikófaktorai

A stroke elôfordulása a világban

Thrombolysis agyi infarktust okozó aortadissectio esetén

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az orvosi kender

"Az endokannabinoid rendszer befolyásolása terápiás hatású lehet szinte valamennyi emberi betegségben" írta Pacher Pál és Kúnos György egy nemrég megjelent áttekintő közleményében. Egy civil szervezet 2016 júniusában megrendezte az első magyar gyógyászati kannabisz konferenciát.

Tovább


A γ-interferon idegi összeköttetésben és szociális viselkedésben betöltött meglepő szerepe

Rágcsálók agyából nyert transzkriptomok és T-sejtek citokinre adott válaszából származó sejtes transzkriptomok közti összefüggések arra engednek következtetni, hogy szoros kapcsolat van a szociális viselkedés és a γ-intereron (IFN-γ) által kiváltott válasz közt.

Tovább


Próbavizsgálat az ayahuasca terápiás használhatóságáról depresszióban

Napjainkban a depresszió alternatív kezelésének kutatása okán az ayahuasca a figyelem fókuszába került. Ezt a pszichedelikus italt évszázadokon keresztül dél-amerikai sámánok használták gyógyító ceremóniáikhoz. Brazil kutatók az elmúlt hónapban publikálták az első klinikai tesztek eredményeit a dél-amerikai ayahuasca főzet lehetséges terápiás hasznáról.

Tovább


Hogyan hat a napsütés az öngyilkossági kockázatra?

A napsütés időtartama pozitívan korrelált legfeljebb tíz nappal az öngyilkosság előtt a kockázattal, de negatívan 14–60 nappal az öngyilkosság előtt.

Tovább


Ki kapjon jogosítványt stroke után?