hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Fény és migrén


Fény és migrén

| |
 

A Harvard University kutatóinak sikerült kideríteniük, hogy a fény milyen mechanizmussal váltja ki a migrénes fájdalom erősödését.

Köztudott, hogy a fényingerek jelentősen fokozzák a migrénes fejfájást, amelyet a dura matertől a thalamuson át a somatosensoros kéregbe futó pálya közvetít.
A tanulmány készítői úgy vélik, hogy a migrén típusú fejfájásra jelentős hatást fejt ki egy retinából induló, de nem vizuális információt szállító pálya, amely szabályozza a dura-érzékeny thalamocortoicalis rostok aktivitását.

A döntően féloldali, rohamokban jelentkező, kínzó fejfájás a teljes népesség 8-12 -%át érinti, leggyakrabban a 20-50 év közötti nők körében jelentkezik. Ez utóbbiak között a migrén igen gyakori: akár 20-25 %-ot is elérheti. A migrénes rohamok időtartama változó: pár órától néhány napig is eltarthatnak, és havonta akár több alkalommal is jelentkezhetnek. A fájdalom jellege legtöbbször görcsös, pulzáló, igen intenzív. A rohamot szinte kivétel nélkül nauzea, étvágytalanság kíséri, s a paroxysmus alatt emelkedik a beteg fény -, szag-, hangingerek iránti érzékenysége.

A vizsgálatokban 20, látását elvesztett beteg fényingerre adott reakcióját vizsgálták. A betegeket két csoportba osztották. Az első csoport tagjai valamilyen szemet érintő betegség – a retina daganata vagy glaukóma - miatt teljesen megvakultak. Ezeknél az alanyoknál a fényérzékenység elvesztése miatt nem fejlődött ki a normál alvás-ébrenlét ciklus. A második csoportba tagjai a retina degeneratív betegsége miatt ugyan elveszítették visusukat, azonban fényérzékelésük továbbra is megmaradt, s az alvás-ébrenlét ciklus észlelhető volt náluk.

Az első csoport tagjai egyáltalán nem reagáltak a fényingerre. A második csoport tagjai a fény hatására egyre fokozódó fejfájásra panaszkodtak, jellemzően akkor, ha a vizsgálat során alkalmazott fény a látható spektrum kék vagy szürke tartományába esett.

"A vizsgálat bizonyítja, hogy a látóideg is fontos szerepet játszik a migrénes fejfájás kiváltásában, hiszen a világtalan személyeknél ez az ideg a fényingert nem továbbítja a látókéreghez" - nyilatkozta a vizsgálatokat vezető Rami Burstein professzor. Hozzátette: feltételezik, hogy a migrén kialakulásának mechanizmusát befolyásolják az ideghártya nem régen felfedezett érző, melanopszin-tartalmú sejtjei is.

A Harvard University kutatócsoportja állatkísérleteket is végzett, amelyek során a vizsgált állatok (patkányok) szemébe festéket juttattak, majd ezután figyelemmel kísérték a színezőanyag útját a látóidegen keresztül az agykéregbe. Így fedezték fel azt az thalamocorticalis sejtcsoportot, amely migrénes roham alatt aktiválódik. „Apró elektródákat ültettünk ezekbe neuronokba, s úgy találtuk, hogy a fényinger kiváltotta elektromos impulzusok ezekben az idegsejtekben fókuszálódtak" - mutatott rá Burstein professzor.

Az idegsejtek egy ideig aktivált állapotban maradtak a fényinger megszűnése után is. "Ez magyarázatot adhat arra a megfigyelésre, hogy a betegek a fényinger észlelése után pár másodperccel a fájdalom erősödését észlelik, ugyanakkor arról számolnak be, hogy akár 20-30 percet is el kell tölteniük egy sötét helyiségben a szenvedés enyhüléséig" - tette hozzá a professzor.

Szemlézte: Balogh András, eLitMed.hu

Forrás: A neural mechanism for exacerbation of headache by light

Harvard tests reveal why light can worsen migraines

Kapcsolódó anyagaink:

Szervformulával és mozgásterápiás elemekkel kombinált autogén tréning hatása a spontán és provokált migrénes fejfájásra

A menarche, a menstruáció és a migrén

Új hatásmechanizmus a migrén ellen

Migrén aurával, egy génpolimorfizmus és a stroke kockázata

Kulcsszavak

thalamus, fény, migrén, fejfájás, thalamocorticalis, fényérzékenység, glaukóma, retina

Kapcsolódó anyagok

A HaNDL szindróma - fejfájás neurológiai hiánytünetekkel és a cerebrospinalis folyadék lymphocytosisával - kezelése

Szorongás, depresszió és a házastársi kapcsolat minősége migrénbetegek körében

Az életminőség vizsgálata a cluster fejfájás aktív időszakában

A pszichiátriai komorbiditás és a stresszmegküzdési képesség hatása a migrénes betegek életminőségére

1-es típusú cerebralis cavernosus malformatio retinaér-tortuositassal és KRIT1 gén mutációval

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

Tovább


Hogyan viszonyulunk a mentális betegekhez?

Online lakossági kérdőív készült a mentális betegekkel kapcsolatos attitűdök vizsgálatához. A Simon Lajos egyetemi docens, pszichiáter, pszichoterapeuta által vezetett kutatócsoport a mentális zavarral élőket érintő stigmatizáció felmérésére és a hazai antistigma programok hatásvizsgálatára vállalkozott. A cél a hatékony nemzeti antistigma program kidolgozása.

Tovább


COVID-19 pandémia testi és mentális jóllétre tett hatásai - nemzetközi felmérés

The Collaborative Outcomes study on Health and Functioning during Infection Times (COH-FIT) egy nagy nemzetközi felmérést végző projekt, amely a koronavírus pandémia (COVID-19) által érintett országok egész lakosságára irányul. A projektben majdnem 200 kutató vesz részt több mint 35 országban, több nemzeti és nemzetközi szakmai szervezet hozzájárulásával. A COH-FIT projekt célja a kockázati és a védelmet nyújtó tényezők azonosítása, amelyek tájékoztatást nyújtanak a COVID-19 pándémiát megelőző és beavatkozó programok számára, illetve a jövőben előforduló más pándémiák számára.

Tovább


Fény és migrén