hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Hogyan emlékezünk a tapintásra?


Hogyan emlékezünk a tapintásra?

| | |
 


Az emberi agy képes a tapintott ingerek munkamemóriában történő elraktározására – igazolták az elsők között a Charité - Universitätsmedizin Berlin kutatói. Agyunk egyszerre több tapintási ingerre is képes emlékezni és koncentrált figyelemmel tudatosan képesek lehetünk felidézni egyes tapintási formákat.

„Az új tapintási emlékek nem írják felül a korábbiakat, sőt, a taktilis emlékek egymástól függetlenül akár hosszú távon is megmaradhatnak, ha egyszer már átéltük őket" - nyilatkozta a kutatás vezetője a PNAS című szaklapban.

A Charité Neurológiai Tanszékének és a Bernstein Komputeres Idegtudományi Központjának szakértői elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogyan tárolódnak a különböző tapintott ingerek a munkamemóriában. A munkamemória a felelős az információ rövid távú tárolásáért, ami rendkívül fontos környezetünk észlelésében és megértésében. A mostani kísérletek során a kísérleti alanyokat taktilis ingerekkel stimulálták, vagyis két külön frekvenciájú rezgéssel ingerelték a mutatóujjukat. A stimuláció után újabb rezgéseket kaptak, amelyeket össze kellett hasonlítaniuk az előzőekkel.

Az agy úgynevezett érzületközpontjában, ahol a taktilis ingerek információi először tárolódnak, jelentős kéregaktivitási változások jelentkeztek, amikor az alanyok egy adott tapintási formára emlékeztek. Ezek az alfa ritmusban látható változások azonban még nem segítettek elkülöníteni a különböző ingereket.

A különböző tapintási formákra, a két külön frekvenciára csak az elülső lebenyben beállt változások után emlékszik az agy. Ekkor egy specifikus hullámhossz, a béta ritmus megjelenésekor az agy már képes hosszú távon is különbséget tenni a két inger között. Ekkor már a konkrét inger sem szükséges az emlékezéshez, elég csak erősen az egyik ingerre gondolni és máris visszatérnek az emlékek. A kutatók szerint ezek alapján feltételezhető, hogy az elülső lebenyben egy mennyiségi taktilis memória működik, amelynek aktív tartalmát akár tudatosan is képesek lehetünk irányítani.

Forrás: Medipress


Kapcsolódó anyagok: Ideggyógyászati Szemle - 2011;64(1-2) Öregedés és számolási teljesítmény: Az EEG spektrális, komplexitás- és hálózatjellemzői




Ideggyógyászati Szemle - 2004;57(9-10) Az egzekutív zavarok




A csecsemők agyi fejlődése az evolúció lenyomatát mutatja








Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Neurológia a betegágynál

Nagy örömmel és érdeklődéssel vettem kezembe a Dr. Vécsei László professzor úr és Dr. Szok Délia szerkesztése nyomán megjelent Neurológia a betegágynál című könyvet.

Tovább


Hanghalló emberek felépüléstapasztalatának vizsgálata

A hanghallók első nagyobb konferenciáján, 1987-ben összegyűlt tapasztalatok alapján a felépülést három nagyobb szakaszra osztották: a kezdeti szakaszban sokkot él át a hanghalló, amikor az élmények elemi erővel zúdulnak rá, és igyekszik azokat eltolni magától; az organizálás szakaszában a személy határt szab és különböző stratégiákat kezd használni a hangokkal kapcsolatban; az integrációs szakban a hanghalló felismeri, hogy a hangok énje részét képezik, integrálja azokat életébe, és már nem akar tőlük megszabadulni.

Tovább


Szentágothai János

Az elektronmikroszkópos vizsgálatok kora előtt ezüst impregnációs módszerrel igazolni tudta a neurontan érvényességét. A későbbiekben kísérleti agykutatással foglalkozott, főleg a szemmozgások, egyensúlyi működések, gerincvelő- és agytörzsi reflexek idegmechanizmusának tanulmányozásával, az idegi gátlás szerkezeti alapjaival és a magasabb idegközpontok szerkezeti elemzésével. Legnagyobb eredményeit talán a kisagykéreg kutatásában érte el: felismerte a kéreg moduláris szerkezetét, azt, ahogyan 10-50 ezer idegsejt egységekbe kapcsolódik.

Tovább


In memoriam Dr. Hegedűs Katalin

Hatalmas veszteség érte a magyar neurológus és neuropathologus társadalmat. Életének 72. évében meghalt Dr. Hegedűs Katalin Professzornő, a Debreceni Egyetem Neurológiai Klinikájának nyugalmazott egyetemi tanára, a hazai neurológia és neuropathologia kimagasló szaktekintélye.

Tovább


Hogyan emlékezünk a tapintásra?