hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Frisseszű matuzsálemek


Frisseszű matuzsálemek

| |
 

Nem törvényszerű velejárói az öregedésnek a szellemi hanyatlás és az Alzheimer-kór hátterében álló agyi változások – hangzott el az Amerikai Kémiai Társaság (American Chemical Society, ASC) idei konferenciáján.

Changiz Geula és kollégái legalább 80 éves, de szellemi frissességüket megőrző idős emberek agyát vizsgálva azt találták, hogy ezeknek az embereknek valamiért sikerült elkerülniük az időskor és az Alzheimer-kór jellemző tüneteként ismert agyi amyloidosis kialakulását. Ez az elváltozás mikroszkóppal nézve kusza, összecsomózódott fonalakra emlékeztet. A tau nevű, minden idegsejtben jelen lévő struktúrfehérje kóros változatának felhalmozódása miatt alakul ki, és a nagyobb méretű ilyen elváltozások károsítják, majd el is pusztíthatják az idegsejteket.

Korábban azt feltételezték, hogy az ilyen „gubancok” felhalmozódása elkerülhetetlen, az öregedéssel járó folyamat, csak egészséges emberekben viszonylag kevés, míg Alzheimer-kórban szenvedőkben igen sok ilyen struktúra alakul ki. Az új vizsgálat azonban azt mutatja, hogy vannak olyan idősek, akikben egyáltalán nem található amyloid-lerakódás. A megfigyelés továbbá megerősíti azt az elméletet, hogy a gubancok jelenléte befolyásolja a kognitív teljesítményt. Azok, akikben a legkevesebb található, kiemelkedő szellemi teljesítményt nyújtanak. Akikben némileg több van, azok teljesítménye a korcsoportjukra jellemző átlag körül alakul.

A kutatók kilenc, 80 évnél idősebb önkéntes agyát vizsgálták, akik több memória- és egyéb kognitív tesztben is korosztályukhoz képest kiemelkedő (az 50 évesek szintjének megfelelő) teljesítményt nyújtottak, és beleegyeztek agyuk részletes post mortem vizsgálatába. A résztvevők közt két típust figyeltek meg: voltak, akikben szinte egyáltalán nem találtak „gubancokat”, és voltak, akikben ugyan kis mennyiségben jelen voltak, de káros hatásaik valamilyen okból nem jelentkeztek. A következő lépésben a kutatók azt szeretnék felderíteni, hogy milyen életmódbeli, genetikai, környezeti vagy más tényezőknek köszönhetik egyes szerencsés emberek, hogy nem sújtja őket az időskori szellemi leépülés.

Geula szerint vizsgálatuk úttörőnek számít a tekintetben, hogy azt firtatja, miért működik jól egyes idős emberek agya, szemben a korábbi vizsgálatokkal, amelyek általában az időskori agyi problémák okait keresték. A kutatók újabb önkénteseket szeretnének toborozni, hogy végül legalább 50 személyt megvizsgálhassanak.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna

Forrás: Medical News Today

Kapcsolódó anyagok:
Gyors képfeldolgozás az Alzheimer-kór diagnosztizálására


Ideggyógyászati Szemle - 2009;62(9-10)


Kapcsolódó anyagok

Absztraktok

Program

A Magyar Stroke Társaság XIII. Konferenciája és a Magyar Neuroszonológiai Társaság X. Konferenciája Absztraktfüzet

Az optimális betegkiválasztást támogató képalkotó diagnosztika alapelvei akut ischaemiás stroke-ban

A stroke-betegek táplálásterápiájáról

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Frisseszű matuzsálemek