hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Egészséges önkéntesek pszilocibinre adott reakciójának előrejelzése


Egészséges önkéntesek pszilocibinre adott reakciójának előrejelzése

| |
 

A szerzők a zürich-i egyetem pszichiátriai kórházának dolgozói. A klasszikus hallucinogének egyénre kifejtett hatása azonos dózis esetén is jelentősen eltérő, azaz a szerhatást a farmakológiai változókon túl közismerten a set (a fogyasztó személyisége, előkészítettsége, hangulati állapota) és setting (a környezet fizikai, társas és kulturális vonatkozásai) befolyásolja. Jelen tanulmányban a szerzők 24 független változó hatását vizsgálták a „kimeneti reakcióra” vonatkozóan. A független változók: életkor, nem, iskolázottság, testtömegindex, személyiségvonások, előzetes drogfogyasztói tapasztalat, a szerbevételt megelőző mentális állapot, pszichés stressz, a vizsgálati elrendezés, valamint a drog dózisa. A függő változó maga a pszilocibinre adott élményreakció.

A kutatás célja az egyéni hatásbeli különbségek feltárásán keresztül a neurobiológiai háttér megismerése; másrészt a hallucinogénekkel folytatott kutatások biztonságának fokozása azzal, hogy megállapítja, mely környezeti és személyiségbeli tényezőket kell figyelemmel követni a nemkívánatos egyéni reakciók minimalizálásához.

Az adatok a szerzők korábbi, 1992-2011 között folytatott kutatásaiból származnak. 23 kontrollcsoportos vizsgálat összegyűjtött adatait elemezték. 261 önkéntes résztvevő (egyetemi hallgató és kórházi dolgozó) 409 szerfogyasztását tekintették kutatási mintának. Validált mérőeszközökkel föltérképezett változókat elemeztek, melyeket standardizált kísérleti körülmények között rögzítettek a vonatkozó tanulmányokban és végül ezeket modern statisztikai eljárásokkal elemezték.

A kísérleti személyek közül kizárták azokat, akiknek a családi előzményében szkizofrénia, illetve major depresszió szerepelt; az érzelmileg labilis vagy borderline személyiségzavarban szenvedőket; azokat, akinek előtörténetében súlyos alkohol-, vagy egyéb illegálisdrog-abúzus fordult elő, illetve neurológiai betegségben szenvedtek, rendellenes vérképpel, vérnyomással, vagy EKG-lelettel rendelkeztek.

A prediktor változókat félig strukturált pszichiátriai interjúk, személyiség-kérdőívek, önkitöltős tünetlisták alapján nyerték. A kimeneti változót egy módosult tudatállapotot felmérő négydimenziós pontozóskála értékei adták, melyet a személyek a szerbevételt követően élményeik jellemzésére töltöttek ki. E kérdőív alskálái: óceáni határtalanság érzése (mélyen átélt pozitív hangulat, az egység megtapasztalása, az idő és tér meghaladása, spirituális élmények, egyfajta intuitív megértés érzése); rettegés a megsemmisüléstől (a gondolkodási képesség gyengülésének, az önkontroll elvesztésének érzete, a személynek önmagától és a külvilágtól való elkülönülésének, szétesésének érzése, szorongás, pánik ); képzelet útján történő újrastrukturálás (elemi vagy komplex vizuális pszeudohallucinációk, audiovizuális szinesztézia, élénk képzeleti, fantáziatevékenység, a percepciók jelentésének megváltozása); illetve a módosult tudatállapot globális mutatója.

Noha a vizsgálat eredményei korlátozottan értékelhetőek –pl. a mintát többnyire magasan képzett, jól funkcionáló, fiatalok alkották; az eredmények nem oki összefüggést jeleznek, csupán egyidejű előfordulást; az eredeti vizsgálatok célja nem a prediktív tényezők kiszűrése volt stb. – számos összefüggésre mégis rávilágítanak.

Az eredmények szerint a drog dózisa volt a legerősebb hatással a pszilocibinválaszra, ahogy ezt várni is lehetett (a véletlen besorolásos, kettős vak, placebokontrollos viszgálatokban minimum 115 mg/testsúlykg dózisú pszilocibint alkalmaztak).

A második leghangsúlyosabb tényező az abszorpció –elmerülés az élményben személyiségvonás megléte volt, melynek magas értéke leginkább előjelezte a misztikus jellegű élmény bekövetkezését és a vizuális hatásokat. Az abszorpció vonáson kívül egyéb személyiségvonások – a közhiedelemmel ellentétben – nem voltak számottevő hatással a pszilocibinreakcióra.

A közvélekedéstől eltérően, a neuroticizmus-szorongás személyiségjellemző és a negatív pszilocibinreakció („bad trip”) sem járt együtt. A szorongás olyan kísérleti elrendezés (setting) közepette volt magasabb, melyben a klasszikus laboratóriumi környezet, orvosi felszerelések, a fehér fal és fehér köpeny növelte a szorongásszintet (az esztétikusan, kellemesen bútorozott szobára hasonlító feltételekkel szemben).

A szerbevételt megelőző aktuális hangulati állapot jósolta leginkább a szerhatás alatti hangulati reakciót. A szerbevételt megelőző érzelmi izgatottság és aktivitás állapota; a megelőző hetekben átélt pszichológiai problémák; a klasszikus hallucinogénekkel szerzett tapasztalat hiánya, ugyanakkor a mérsékelt tetrahidro-kannabinol- (THC) és alkoholfogyasztás a megelőző időszakban általában fokozta a kellemes hatások és/vagy a vizuális élmények intenzitását, míg a szorongásfokozó környezeti elrendezés, az érzelmi izgatottság és fiatalabb életkor inkább vezetett kellemetlen, szorongásteli élményekhez.

A teljesítménnyel összefüggő aktivitás (Performance-Related Activity), mely aktív, energikus, odaforduló hozzáállást jelez és általában is pozitív hangulattal és optimizmussal jár együtt, nagyban befolyásolta a tudatállapot-változást, valamint különösen az óceáni érzés és a vizuális változások- skála emelkedésével járt együtt.

Nem, iskolai végzettség szerinti és testtömeg-indexszel összefüggő változásokat a szerzők nem találtak. Az életkort tekintve az idősebbek kevesebb megsemmisülési élményről és több boldogságtapasztalatról számoltak be, mint a fiatalabbak.

Referálta: Tremkó Mariann
eLitMed.hu
2012.10.07.

Forrás: Studerus E, Gamma A, Kometer M, Vollenweider FX. Prediction of psilocybin response in healthy volunteers. PLoS One. 2012;7(2):e30800. Epub 2012 Feb 17.


Kulcsszavak

pszichedelikum, predikció, pszilocibin

Kapcsolódó anyagok

Biomarker - ma és holnap

Az ayahuasca terápiás lehetőségei és veszélyei

Egészséges önkéntesek pszilocibinre adott reakciójának előrejelzése

Pszilocibin-kiváltotta élmények hatása

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Neurológia a betegágynál

Nagy örömmel és érdeklődéssel vettem kezembe a Dr. Vécsei László professzor úr és Dr. Szok Délia szerkesztése nyomán megjelent Neurológia a betegágynál című könyvet.

Tovább


Hanghalló emberek felépüléstapasztalatának vizsgálata

A hanghallók első nagyobb konferenciáján, 1987-ben összegyűlt tapasztalatok alapján a felépülést három nagyobb szakaszra osztották: a kezdeti szakaszban sokkot él át a hanghalló, amikor az élmények elemi erővel zúdulnak rá, és igyekszik azokat eltolni magától; az organizálás szakaszában a személy határt szab és különböző stratégiákat kezd használni a hangokkal kapcsolatban; az integrációs szakban a hanghalló felismeri, hogy a hangok énje részét képezik, integrálja azokat életébe, és már nem akar tőlük megszabadulni.

Tovább


Szentágothai János

Az elektronmikroszkópos vizsgálatok kora előtt ezüst impregnációs módszerrel igazolni tudta a neurontan érvényességét. A későbbiekben kísérleti agykutatással foglalkozott, főleg a szemmozgások, egyensúlyi működések, gerincvelő- és agytörzsi reflexek idegmechanizmusának tanulmányozásával, az idegi gátlás szerkezeti alapjaival és a magasabb idegközpontok szerkezeti elemzésével. Legnagyobb eredményeit talán a kisagykéreg kutatásában érte el: felismerte a kéreg moduláris szerkezetét, azt, ahogyan 10-50 ezer idegsejt egységekbe kapcsolódik.

Tovább


In memoriam Dr. Hegedűs Katalin

Hatalmas veszteség érte a magyar neurológus és neuropathologus társadalmat. Életének 72. évében meghalt Dr. Hegedűs Katalin Professzornő, a Debreceni Egyetem Neurológiai Klinikájának nyugalmazott egyetemi tanára, a hazai neurológia és neuropathologia kimagasló szaktekintélye.

Tovább


Egészséges önkéntesek pszilocibinre adott reakciójának előrejelzése