TARTALOM

 VISSZA

 


Diszlexiások agyi képalkotó vizsgálata



| | |
 


Egy egyszerű agyi képalkotó vizsgálat segítségével megjósolható, mikor tanul meg olvasni a diszlexiában szenvedő gyermek.

Az agyi rendellenesség még a rendkívül okos gyerekek számára is megnehezíti az olvasni tanulást, ami élethosszig tartó frusztráció forrása lehet. A Proceedings of the National Academy of Science szaklapban közzétett tanulmány szerint azonban az agyi képalkotó vizsgálatok akár 90 százalékos pontossággal megjósolhatják a gyermek olvasáskészségének fejlődését.

„A tanulmány jelentős előrelépést jelent az idegtudomány és a pedagógiai kutatás kombinálásának előnyeinek felismerésében annak kimutatásával, hogy az agyi képalkotó vizsgálatok elég érzékenyek az egyéni eltérésekre, amelyek megjósolhatják az oktatási tekintetben releváns kimeneteleket” – nyilatkozta a tanulmány vezető szerzője, Bruce McCandliss, a Vanderbilt Egyetem professzora.

A vizsgálat azt mutatta, hogy a képalkotó agyi vizsgálatok eredményei jelentősen pontosabban jósolják meg a diszlexiás gyermekek végső olvasási képességét, mint a szabványos olvasási tesztek, vagy a gyermek viselkedésének elemzése. McCandliss úgy véli, a kutatás egy jövőbeni teszt kidolgozásának lehetőségét veti fel, melynek segítségével a diszlexiás gyermekeknek személyre szabottan a leghatékonyabb kezelést lehetne kijelölni. „Ezek az eredmények létfontosságúak lehetnek az olyan új pedagógiai kutatásokhoz, amelyek azt vizsgálják, hogyan lehet a legjobban kielégíteni az olvasási nehézségekkel küzdők egyéni szükségleteit” – tette hozzá a kutató.

A kutatást elsősorban a Stanford Egyetem kutatói végezték a Massachusetts Műszaki Egyetem, a finn Jyvaskyla Egyetem és a brit York Egyetem szakembereinek közreműködésével.


Forrás: Medipress






Kapcsolódó anyagok

What the Future?

Színházi társasjáték a mélyszegénységről

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Humán agyi organoidok

A Nature-ben megjelent eredmények azért jelentősek, mert először sikerült létrehozni reprodukálható, a humán cortex-szel konzekvensen megegyező sejttípusokat ugyanolyan struktúrában tartalmazó mini-agyakat. Az eredmény nyomán meg fog újulni a neuropszichiátriai betegségek és az idegrendszerre ható szerek kutatásának módszertana.

Tovább


A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Tovább


Eddig ismeretlen neuro-immun axis

A felnőttek fele alszik az ajánlott napi 7-8 óránál kevesebbet, írják Cameron S. McAlpine és munkatársai „Sleep modulates haematopoiesis and protects against atherosclerosis” című, a Nature-ben megjelent tanulmányukban. A másodikként magyar szerzőt (Kiss G. Máté, Harvard Medical School, Medical University of Vienna) felvonultató írás bemutatja, hogyan vezet az elégtelen vagy megzavart alvás érelmeszesedés kialakulásához. A tanulmány azonosít egy eddig ismeretlen neuro-immun tengelyt, ami az alvást a haematopoiesis-hez és az atherosclerosis-hoz kapcsolja.

Tovább


Kollaboratív problémamegoldásra alkalmas agy–agy-interface

Közvetlen, non-invazív agy–agy-interface-t fejlesztettek a University of Washington és a Carnegie Mellon University neurológus és számítógépes szakemberei. A BrainNet névre keresztelt módszer kettőnél több személy bevonásával teszi lehetővé a kollaboratív problémamegoldást. „Többé már nem a science fiction területére tartozik a direkt gondolatátvitel: létrejött az agyak szociális hálója”, írja a BrainNet-tanulmányt ismertető MIT Technology Review.

Tovább


Diszlexiások agyi képalkotó vizsgálata