TARTALOM

 VISSZA

 


Az új idegsejtek kulcsfontosságúak a stressztűréshez


Az új idegsejtek kulcsfontosságúak a stressztűréshez

| |
 

A University of Texas Southwestern Medical Center kutatóinak új eredményei megmagyarázhatják, miért fogékonyabbak egyes emberek a stresszre, mint mások.

A kutatócsoport egy egereken végzett kísérletsorozatban kimutatta, hogy rendszeres, több héten át tartó stresszhelyzet megtapasztalása után azokban az állatokban, amelyek fogékonyabbak voltak a stresszre, intenzívebb neurogenezis volt megfigyelhető, és az új idegsejtek hosszabb ideig éltek túl, mint a stresszt jobban tűrő, illetve a kontroll egerek agyában keletkezők.

Amikor a kutatók megakadályozták a neurogenezist az egerekben, a stresszre érzékeny állatok ellenállóbbakká váltak. "Ez azt mutatja, hogy van egy érzékeny időszak, amely alatt módosítani lehet az állat szociális helyzete szempontjából releváns emlékeket a felnőttkorban keletkező agyi idegsejtek manipulálásával" - nyilatkozta Amelia Eisch, a Proceedings of the National Academy of Sciences-ben megjelent cikk egyik szerzője. Ez segíthet annak megértésében, miért van olyan nagy változatosság emberekben a stresszhelyzetekre adott válaszokban.

A kísérletsorozatban az egereket szociális vereségnek tették ki azáltal, hogy ketrecükbe két héten át minden nap 5 percre egy nagyobb, agresszív egeret raktak, amelyet a nap többi részében egy kerítéssel elválasztottak tőlük. A hippocampusban zajló sejtosztódások követésére molekuláris jelölőanyagot (a brómdezoxi-uracil nevű timidinanalógot) alkalmaztak. Négy héttel a kísérletsorozat után azok az egerek, amelyek érzékenyek voltak a stresszre, visszahúzódók lettek és depressziós tüneteket mutattak, míg az ellenállóbb egerek viselkedése hosszú távon nem változott jelentősen.
A kutatók azt találták, hogy az ismétlődő stresszhelyzet hatására valamennyi egérben csökkent a neurogenezis, de a stresszre érzékeny egerek hippocampusában, a gyrus dentatus régióban néhány héttel a kísérletsorozat után összességében több újonnan keletkező, illetve túlélő idegsejtet találtak a stresszhatás után, mint a stresszre nem fogékony és a kontroll egerekben.

Amikor a hippocampusban zajló neurogenezist besugárzás alkalmazásával gátolták, a stresszre korábban érzékeny egerek sem lettek visszahúzódóak és depressziósak a stressz hatására. Ennek azonban kedvezőtlen hatásai is voltak: a besugárzás után a korábban félénk állatok ahelyett, hogy kerülték volna az agresszort, megközelítették, amivel sokszor támadást provokáltak.

A kutatók feltételezése szerint az új idegsejtek számának növelése egy olyan kompenzáló mechanizmus, amely lehetővé teszi, hogy az állat emlékezzen a megfelelő viselkedésre egy számára veszélyt jelentő agresszorral szemben. A kutatók most azt szeretnék felderíteni, eredményeiket hogyan lehetne felhasználni a stressz más állatkísérletes modelljeiben. A stresszválasz hátterében álló mechanizmusok felderítése kritikus lehet ahhoz, hogy megértsük, hogyan modulálhatók a felnőttkorban keletkező neuronok a stressznek kitett emberek segítése érdekében.

Ez a vizsgálat az első, amelyben összefüggést találtak egy szociális interakció emléke és a hippocampusban zajló felnőttkori neurogenezis között, amelyet korábban elsősorban a térbeli tanulásban és a memóriában tartották fontosnak.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna

Forrás: Proc Natl Acad Sci U S A. 2010;107(9):4436-41.

Kapcsolódó anyagok:
A tartós stressz hatása a szervezet védekezőképességére a krónikus gyulladások és a daganatok kialakulására. LAM 2010;20(01)


Kapcsolódó anyagok

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

Szekretoros meningeoma koponyacsont-infiltrációval és orbitalis terjedéssel

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Bejelentették a Richter Anna díj győzteseit

A Richter Anna Díj március 8-án megrendezett díjátadó rendezvényén jelentették be azt az öt nyertes csapatot, amelyek összesen 20 millió forint támogatást kaptak innovatív projektjeik megvalósítására.

Tovább


Új kemoterápiákat javasolnak az onkológusok

Több mint harminc új kemoterápiás prokotoll hivatalos bevezetését javasolja a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság.

Tovább


Az éghajlatváltozás hatása az egészségügyi ellátásra - konferencia

A Föld ökológiai állapotáról számos „diagnózis” készült az elmúlt évtizedekben, amelyek hasonló eredményekre jutottak: az elmúlt évszázadokban kialakult társadalmi és gazdasági folyamatok következtében a természetben az egész élővilág jövőjét fenyegető változások mentek és mennek végbe, amelyek közül az egyik az éghajlatváltozás.

Tovább


Elhunyt Halász Béla neuroendokrinológus

Életének 92. évében elhunyt Halász Béla, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, Széchenyi-díjas orvos, anatómus, neuroendokrinológus, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének professor emeritusa - közölte az MTA kommunikációs főosztálya pénteken az MTI-vel.

Tovább


Az új idegsejtek kulcsfontosságúak a stressztűréshez