A University of Texas Southwestern Medical Center kutatóinak új eredményei megmagyarázhatják, miért fogékonyabbak egyes emberek a stresszre, mint mások. A kutatócsoport egy egereken végzett kísérletsorozatban kimutatta, hogy rendszeres, több héten át tartó stresszhelyzet megtapasztalása után azokban az állatokban, amelyek fogékonyabbak voltak a stresszre, intenzívebb neurogenezis volt megfigyelhető, és az új idegsejtek hosszabb ideig éltek túl, mint a stresszt jobban tűrő, illetve a kontroll egerek agyában keletkezők. Amikor a kutatók megakadályozták a neurogenezist az egerekben, a stresszre érzékeny állatok ellenállóbbakká váltak. "Ez azt mutatja, hogy van egy érzékeny időszak, amely alatt módosítani lehet az állat szociális helyzete szempontjából releváns emlékeket a felnőttkorban keletkező agyi idegsejtek manipulálásával" - nyilatkozta Amelia Eisch, a Proceedings of the National Academy of Sciences-ben megjelent cikk egyik szerzője. Ez segíthet annak megértésében, miért van olyan nagy változatosság emberekben a stresszhelyzetekre adott válaszokban. A kísérletsorozatban az egereket szociális vereségnek tették ki azáltal, hogy ketrecükbe két héten át minden nap 5 percre egy nagyobb, agresszív egeret raktak, amelyet a nap többi részében egy kerítéssel elválasztottak tőlük. A hippocampusban zajló sejtosztódások követésére molekuláris jelölőanyagot (a brómdezoxi-uracil nevű timidinanalógot) alkalmaztak. Négy héttel a kísérletsorozat után azok az egerek, amelyek érzékenyek voltak a stresszre, visszahúzódók lettek és depressziós tüneteket mutattak, míg az ellenállóbb egerek viselkedése hosszú távon nem változott jelentősen. A kutatók azt találták, hogy az ismétlődő stresszhelyzet hatására valamennyi egérben csökkent a neurogenezis, de a stresszre érzékeny egerek hippocampusában, a gyrus dentatus régióban néhány héttel a kísérletsorozat után összességében több újonnan keletkező, illetve túlélő idegsejtet találtak a stresszhatás után, mint a stresszre nem fogékony és a kontroll egerekben. Amikor a hippocampusban zajló neurogenezist besugárzás alkalmazásával gátolták, a stresszre korábban érzékeny egerek sem lettek visszahúzódóak és depressziósak a stressz hatására. Ennek azonban kedvezőtlen hatásai is voltak: a besugárzás után a korábban félénk állatok ahelyett, hogy kerülték volna az agresszort, megközelítették, amivel sokszor támadást provokáltak. A kutatók feltételezése szerint az új idegsejtek számának növelése egy olyan kompenzáló mechanizmus, amely lehetővé teszi, hogy az állat emlékezzen a megfelelő viselkedésre egy számára veszélyt jelentő agresszorral szemben. A kutatók most azt szeretnék felderíteni, eredményeiket hogyan lehetne felhasználni a stressz más állatkísérletes modelljeiben. A stresszválasz hátterében álló mechanizmusok felderítése kritikus lehet ahhoz, hogy megértsük, hogyan modulálhatók a felnőttkorban keletkező neuronok a stressznek kitett emberek segítése érdekében. Ez a vizsgálat az első, amelyben összefüggést találtak egy szociális interakció emléke és a hippocampusban zajló felnőttkori neurogenezis között, amelyet korábban elsősorban a térbeli tanulásban és a memóriában tartották fontosnak. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna Forrás: Proc Natl Acad Sci U S A. 2010;107(9):4436-41. Kapcsolódó anyagok: A tartós stressz hatása a szervezet védekezőképességére a krónikus gyulladások és a daganatok kialakulására. LAM 2010;20(01)