hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Az énkép zavara autistákban


Az énkép zavara autistákban

| |
 

Az autistákban kisebb agyi aktivitás mutatható ki, miközben saját magukra gondolnak, mint az egészséges emberekben - állítják cambridge-i kutatók. A Brain-ben közölt vizsgálat új bizonyítékokkal szolgál az öntudat neurológiai háttéréről, és segíthet abban, hogy megértsük az autizmusban szenvedők szociális nehézségeit.

A University of Cambridge autizmuskutató központjában végzett vizsgálatban Michael Lombardo és munkatársai funkcionális MR-vizsgálattal (fMRI-vel) monitorozták egészséges, illetve autizmus spektrum zavarban szenvedő önkéntesek (összesen 66 férfi) agyi aktivitását. A kutatók arra kérték az önkénteseket, hogy válaszoljanak a saját véleményükre, ízlésükre vagy fizikai tulajdonságaikra, illetve valaki másra - ebben az esetben az angol királynőre - vonatkozó kérdésekre. A kérdések megválaszolása közben a két csoport fMRI-vel vizsgált agyi aktivitása jellegzetes különbségeket mutatott.

Az egészséges résztvevőkben az éntudat egyik központjaként ismert, az önmagunkra vonatkozó információkra reagáló terület, a prefrontalis kéreg ventromedialis része aktívabb volt, amikor saját magukról beszéltek, mint amikor a királynőről kérdezték őket. Ám az autistákban ez az agyi régió egyformán aktív volt mindkét esetben. Lombardo szerint ez a megfigyelés egyértelműen bizonyítja, hogy az autisták agyában a saját énjükre vonatkozó információ feldolgozása zavart szenved; prefrontalis kérgük kevésbé tesz különbséget a saját személyük és egy másik személy között.

Az autizmust általában extrém egocentrizmussal jellemezhető állapotként tartják számon (a betegség neve a görög autos, "önmaga" szóból származik). Ugyanakkor a legutóbbi kutatások azt mutatták, hogy az autistáknak az olyan szituációk is problémát okoznak, amelyekben önmagukra kell gondolniuk. A cambridge-i kutatók vizsgálata némileg megmagyarázza ezt a paradoxont - elképzelhető, hogy mindkét probléma hátterében a saját énre, illetve a másokra vonatkozó információk elkülönítésének zavara áll.

Lombardo magyarázata szerint a társas interakciók lebonyolításához szükség van arra, hogy folyamatosan elemezzük a másokkal való viszonyunkat, felismerjük, ha valamiben hasonlítunk a másikhoz, vagy épp a különbözőségünket vegyük észre. Az autisták atipikus önértékelése komoly problémákat jelent a gyermekkori szociális fejlődés során, amelynek egyik legfontosabb eleme a társas környezet "feltérképezése".

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna

Forrás: Brain 2009; DOI 10.1093/brain/AWP306

Kapcsolódó anyagok:
Nincs helye az autista embereknek az ellátórendszerekben









Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Az énkép zavara autistákban