TARTALOM

 VISSZA

 


Az apa-utód kötődéshez testi kontaktus szükséges


Az apa-utód kötődéshez testi kontaktus szükséges

| |
 

A Samuel Weiss (Hotchkiss Brain Institute at the Faculty of Medicine) vezette kutatás fontos előrelépést jelent az apa és az utód közti kapcsolat kialakulása és az apai agyban ennek során lejátszódó változások megértésében. Erről a kapcsolatról jóval kevesebbet tudunk, mint az utód és az anya közti kapcsolatról.

Az emlősökre általában jellemző, hogy az egyedek szaglás alapján ismerik fel egymást (az egyedre jellemző testszagot az MHC-komplex és a vizeletben lévő fehérjék határozzák meg). Ennek - a párválasztás és a szaporodás mellett - különösen fontos szerepe van az utódgondozásban: egyrészt lehetővé teszik, hogy a szülő csak a saját utódjára fordítson kiemelt figyelmet, másrészt megakadályozza a szülő és az utód közti szaporodást. Korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy rágcsálókban és más emlősfajokban, valamint emberben az apák fiatal és felnőtt utódaikat is felismerik, de ennek idegi mechanizmusa nem volt ismert.

Az is ismert volt, hogy a felnőttkori neurogenezisnek, konkrétan a szaglóhagymában és a hippocampusban keletkező új idegsejteknek szerepe van a társas kapcsolatokban. Weiss és kollégái egy korábbi kísérletsorozatban kimutatták, hogy domináns hímek feromonjainak hatására a nőstények szaglóhagymájában és a hippocampus gyrus dentatus régiójában fokozott neurogenezis zajlik - ennek köszönhető, hogy a nőstények a domináns hímeket preferálják. A kutatók most arra voltak kíváncsiak, hogy hasonló mechanizmusok állnak-e az apa és az utód közti kapcsolat hátterében.

Az egérszülőket közös ketrecben tartották a terhesség és a postnatalis időszak alatt. A kölyköket 3 hetes korukban elválasztották, és 6 hetes korban megvizsgálták, hogy a szülők felismerik-e saját utódaikat (ezt onnan lehet megállapítani, hogy az idegen egeret hosszabb ideig szimatolják, fürkészik, mint a számukra ismerőset).

Azt találták, hogy az apaegerek akkor ismerték fel saját utódaikat, ha a szülést követő két nap során fizikailag érintkeztek velük. Érdekes módon az utód szaga ehhez nem volt elegendő, ugyanis ha az apát egy hálóval választották el újszülött utódjától, később nem ismerte fel - a szerzők megfogalmazása szerint "multimodalis szenzoros összjátékra" van szükség.

Az alapos és elegáns kísérletsorozat a jelenség neurológiai hátteréről is sokat elárult. Az osztódó sejtek specifikus jelölése (bróm-deoxi-uracillal) azt mutatta, hogy a kölykökkel való korai interakció fokozta az új idegsejtek keletkezését az apa agyában, a subventricularis zónában és a gyrus dentatusban. Ezt a hatást a prolaktin közvetítette, amelyről tudni lehet, hogy nőstényekben szaglóhagymában zajló neurogenezisben van szerepe a terhesség során.

Összefoglalva tehát elmondható, hogy egerekben az apa interakciója saját kölykeivel a prolaktin közvetítésével fokozza az új idegsejtek keletkezését az apa agyában, és ezek az új neuronok szerepet játszhatnak az utód felismerésében. Nagy valószínűséggel hasonló mechanizmusok emberben is lejátszódnak: korábbi kutatásokból tudjuk, hogy új idegsejtek felnőtt ember szaglóhagymájában és a hippocampusában is keletkeznek, valamint hogy az emberi apák jobban vonzódnak és kötődnek azokhoz a gyermekekhez, akiknek a szagát felsimerik.

"Munkánk azt mutatja, hogy a társas interakcióknak szerepe van az agy egészséges működésében, az egészséges agy pedig serkenti a pozitív társas interakciókat, vagyis egy pozitív visszacsatolásról van szó"- magyarázta Weiss. "Eredményeink alátámasztják azt az elméletet, hogy a fizikai interakciók az apák és az utódok közt kritikus komponensei lehetnek az egészséges kapcsolatoknak és az egészséges társadalomnak".

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna

Forrás: Nat Neurosci. 2010 May 9. [Epub ahead of print]





Kulcsszavak

neurogenezis, újszülött, kötődés, prolaktin, hippocampus, szaglóhagyma

Kapcsolódó anyagok

Paroxysmalis jelenségek megítélése az újszülöttés csecsemőkorban

A hippocampus strukturális és funkcionális szerepe Parkinson-kórban

A felnőttkori kötődési és a szülői bánásmód az irritábilis bél szindrómában és pánikzavarban - Pszichoterápiás implikációk

Talán mégis jobban fáj, mint gondolnánk! - Újszülöttkori fájdalom

Veleszületett myasthenia szindrómák és tranziens myasthenia gravis

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Innovációk a Lelki Egészség Területén

2018. november 14.-én kerül megrendezésre, Innovációk a Lelki Egészség Területén címmel a XXII. Közösségi Pszichiátriai, Addiktológiai és Mentálhigiénés Konferencia. Az utóakkreditációban várhatóan öt kredipontot érő konferencia helyszíne: Országos Közegészségügyi Intézet, 1096 Budapest, Nagyvárad tér 2.

Tovább


Szívvel-lélekkel pszichokardiológiai konferencia

Hiánypótló képzés a vezető haláloknak számító szív-és érrendszeri kórképekről és a hátterükben álló, életmóddal összefüggő kockázati tényezők szerepéről, pszichoszociális rizikófaktorokról - kardiológusoknak, belgyógyászoknak, klinikai szakpszichológusoknak. Remek előadók, multidiszciplináris program, esetmegbeszélő csoport. OFTEX: 12 kreditpont.

Tovább


Erdélyi Jánosra polihisztorra, tanárra emlékeznek Sárospatakon

Emléknapot tart szombaton Erdélyi János (1814-1868) halálának 150. évfordulója alkalmából a Sárospataki Református Kollégium.

Tovább


Nőtt a klinikai gyógyszervizsgálatok száma és bevétele Debrecenben

Öt év alatt megduplázódott a klinikai gyógyszervizsgálatok száma a Debreceni Egyetemen (DE), az ebből származó árbevétel pedig háromszorosára nőtt és csaknem elérte az 5,5 milliárd forintot - közölte az egyetem gyógyszerfejlesztési koordinációs központjának igazgatója.

Tovább


Az apa-utód kötődéshez testi kontaktus szükséges