TARTALOM

 VISSZA

 


Az agyszövet rendellenessége és a memória


Az agyszövet rendellenessége és a memória

| |
 

Az enyhe memóriahanyatlás mindig kapcsolatba hozható az agyszövet rendellenességeivel – olvasható a Neurology folyóiratban.

Elfelejteni valakinek a nevét, a kocsink parkolóhelyét, vagy nem emlékezni, hová raktunk egy kulcscsomót – ezek a jelenségek felnőttkorban gyakran előfordulnak, azonban a legújabb eredmények szerint nem tekinthetők normálisnak.

Ismert, hogy az Alzheimer-kórban az agyban degenerációs képletek, úgy nevezett Lewy-testek alakulnak ki. 354 katolikus apácán és papon végzett boncolás megállapította, hogy a Lewy-testek nélkül mentális hanyatlás nem tapasztalható, vagyis a gondolkodás romlása akkor valósul meg, ha az idegsejtek elpusztulnak. A 16 éves vizsgálatot Robert S. Wilson, a Rush Egyetem Alzheimer Központjának neuropszichológusa vezette.

Továbbá életmódból fakadó tényezők befolyásolják a mentális állapot érzékenységét, vagyis az aktív társasági élet, az intellektuális tevékenység, illetve a mérsékelt alkoholfogyasztás. Az iskolai végzettség szintén meghatározónak bizonyult.

A szóban forgó, 1994-ben kezdődő vizsgálat a verbális fogékonyságot, a felfogási sebességet, az IQ-t, a jelentéstani (raktározott) és az aktív (tanuláshoz szükséges) memóriát célozta, mintegy 14 alkalommal egészen a résztvevők bekövetkező haláláig. Kevés góc mellett az egyes paraméterek nem mutattak romlást.

A résztvevők 47,5 százalékánál alakult ki demencia (elbutulás) a halál előtt, főként az élet utolsó 4-5 évében. "Jó hír, hogy az enyhe memóriaromlás nem feltétlenül az Alzheimer-kór előhírnöke, ráadásul az életkor előrehaladtával nem feltétlenül romlik a kognitív készség" - mondta el dr. John Hart viselkedéstudományi professzor.

A szerzők szerint a tanulmány egyik korlátja, hogy a résztvevők csoport szűk csoportból kerültek ki, ezért az eredményeket mindenképpen meg kell erősíteni szélesebb vizsgálat segítségével.





Kapcsolódó anyagok

Fekete mágia, avagy a halott anya feltámasztása

„ Ilyen hely nincs még egy a világon” - Tárgyak élete az MTA Művészeti Gyűjteményében

Ha értjük a terápiát, könnyebb a lelki teher

Hatékony orvos-beteg kapcsolat a betegszervezetek közreműködésével

Az osztály, ahol beteg, orvos, szakdolgozó is figyelemre számíthat

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Neurofiziológiai agyújraélesztés

Egy nemzetközi kutatócsapat, a Yale Egyetem idegtudósai vezetésével, négy órával a halál beállta után képes volt helyreállítani és fenntartani a teljes emlősagy (sus scrofa) keringését, valamint sejtjeinek molekuláris és celluláris funkcióit. Az eredmény szerint az emlősagy regenerációs képessége jóval nagyobb, mint eddig gondoltuk.

Tovább


Talajbaktériumok a perifériás és centrális gyulladás ellen

A „régi barátok” elmélet szerint nemcsak az állandó tisztító- és fertőtlenítőszer-használat vezet el az allergiás és autoimmun betegségek gyakoriságának növekedéséhez, a modern élet szélesebb körben felelős: az agresszív antibotikum-használat, a pasztörizált élelmiszerek, a természettől és háziállatoktól elzárt, lakótelepi élet egyaránt közreműködik abban, hogy a mai gyermekek nem találkoznak azokkal a mikrobákkal, amelyekkel az emlősök évmilliókon keresztül együtt fejlődtek.

Tovább


Egészséges életmód és a dementia kialakulásának esélye

Az egészséges életmód ellensúlyozza a genetikai prediszpozíció hatását, és a kognitív tartalék még pathologiás agyi folyamatok megléte esetén is csökkenti a demencia-kockázatot.

Tovább


Humán agyi organoidok

A Nature-ben megjelent eredmények azért jelentősek, mert először sikerült létrehozni reprodukálható, a humán cortex-szel konzekvensen megegyező sejttípusokat ugyanolyan struktúrában tartalmazó mini-agyakat. Az eredmény nyomán meg fog újulni a neuropszichiátriai betegségek és az idegrendszerre ható szerek kutatásának módszertana.

Tovább


Az agyszövet rendellenessége és a memória