hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Antihipertenzívumok és demencia


Antihipertenzívumok és demencia

| |
 

Néhány vérnyomáscsökkentő csökkentheti a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát - közölték amerikai kutatók.

A világon mintegy 36 millió ember szenved a demencia valamilyen formájában, amely lehet Alzheimer-kór eredetű, vaszkuláris típusú, illetve Lewy-testes demencia. Az Alzheimer Disease International kutatóintézet előrejelzése szerint ha nem javul drasztikusan a betegség prevenciója, túlélési aránya és kezelésének hatékonysága, a demenciában érintettek száma húszévente megduplázódik. A szervezet előrejelzése szerint 2030-ra az érintettek száma elérheti a 66 milliót, 2050-re pedig ez a szám túlszárnyalhatja a 115 milliót.

Már régóta intenzíven kutatják a különféle terápiás lehetőségeket a fent vázolt drámai helyzetet késleltetésére vagy megelőzésére. E kutatások során figyeltek fel a vaszkuláris rizikófaktorokra. Számos tanulmány mutatott ki összefüggést a 40 és 60 év között észlelt hipertónia (különösen, ha kezeletlen) és a demencia kialakulásának valószínűsége között.

Li és kollégái (Boston Univesity School of Medicine) a British Medical Journal-ben megjelent tanulmányukban az angiotenzin-konvertáló enzim (ACE)-gátlóknak és az angiotenzinreceptor-blokkolóknak (ARB) a demencia kockázatának csökkentésében és a betegség lassításában betöltött lehetséges szerepéről számoltak be. A kutatók 2002 és 2006 között 819 000, 65 évesnél idősebb, kardiovaszkuláris betegségben szenvedő férfibetegben vizsgálták a demencia előfordulását.

A prospektív kohorsz vizsgálatban azt találták, hogy mind az ARB-k, mind az ACE-gátlók protektív hatásúak a demenciával szemben, és hatásuk együttes alkalmazás esetén additív is lehet. Az ARB-k használata mellett azonban szignifikánsan alacsonyabb a kockázata a demencia kialakulásának, mint az ACE-gátlók csoportjába tartozó lisinoprillal és egyéb kardiovaszkuláris gyógyszerekkel kezelt betegek körében. Továbbá már fennálló Alzheimer-kór mellett elkezdett kezelés esetén kisebbnek találták a gondozási otthonba történő elhelyezés kockázatát, ha a kezelés ARB-vel történt, mint amikor ACE-gátlót alkalmaztak.

A kutatás hiányosságai közé tartozik, hogy az elemzés során fontos torzító faktorokat - mint a demencia családi története, a résztvevők iskolai végzettsége, a betegség súlyossága, és az antihipertenzívumok használatában megmutatkozó, korábban kimutatott etnikai egyenlőtlenségek - nem vettek figyelembe. A vizsgálat 4 éves, a kimenetel szempontjából viszonylag rövid időtartama és a kezelés nem véletlenszerű allokációja szintén komoly probléma. Az eredmények nem extrapolálhatók nőkre, ugyanis a nők részvételi aránya mindössze 2% volt a kohorszban.

Noha a szerzők kizárták a vizsgálatból azokat, akikben a demencia tünetei egy évvel a kezelés előtt jelentkeztek, a betegség alaphelyzetben és az utánkövetés során mégis téves besorolást kaphatott. Fontos megjegyezni, hogy - mint bármely ilyen jellegű vizsgálatnál - a vizsgálat során talált kapcsolati összefüggés nem jelent ok-okozati viszonyt, és az utánkövetés során a vérnyomás változásának hiánya tovább nehezíti az interpretációt.
Sejtszintű kutatások és állatkísérletek számos olyan biológiai mechanizmust tártak fel, amelyek a magas vérnyomás elleni szerek neuroprotektívek hatására utalnak. Bizonyos szerek a vérnyomás csökkentése és a kedvező vaszkuláris hatások mellett hatást gyakorolhatnak az Alzheimer-kór neuropatológiájára. Ugyanakkor ha létezik is protektív hatás, nem teljesen egyértelmű, hogy ez a vérnyomás csökkentésének vagy, legalábbis részben, egyéb mechanizmusnak az eredménye, holott a kezelés szempontjából ez a kérdés kulcsfontosságú.

Az idős korú alanyok bevonásával, antihipertenzív szerekkel végzett, véletlen besorolásos, kontrollált vizsgálatok vegyes képet mutatnak. Mindössze a Systolic Hypertension in Europe (Syst-Eur) vizsgálat mutatta ki aktív vérnyomáscsökkentő kezelés mellett a demencia szignifikánsan alacsonyabb incidenciáját. A többi vizsgálat nem talált egyértelmű terápiás előnyt, bár néhány alcsoportban (pl. az enyhe kognitív funkcióromlásban szenvedő, komplikációmentes vagy rekurráló stroke-ban szenvedő betegek) kedvező hatást tapasztaltak. Gyakori kritikai észrevétel ezekkel a vizsgálatokkal kapcsolatban, hogy rövid időtartamúak, a résztvevők kognitív szempontból alacsony kockázatúak, a kognitív funkciókat másodlagos végpontként kezelik, a lemorzsolódások száma nagy. Ezért, bár az eredmények biztatóak, az időskorban alkalmazott antihipertenzív kezelés hatása a demenciára továbbra is kérdéses.

A demencia megelőzésének és gyógyításának felfedezése hatalmas közegészségügyi és gazdasági jelentőséggel bírna. Bár egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszerek csökkenthetik a demencia kialakulásának kockázatát, további alapos vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy pontosan fel lehessen mérni általában az antihipertenzívumok, és különösen az ARB-k használhatóságát és lehetséges szerepét a demencia ellen vívott harcban.

Szemlézte: Balogh András, eLitMed.hu

Forrás: BMJ 2010;340:b5409

Kapcsolódó anyagok:
Ideggyógyászati Szemle - 2007;60(11-12)

Kulcsszavak

demencia, antihipertenzívum, hipertónia, magas vérnyomás, ACE-gátló, ATB, Alzheimer-kór, kardiovaszkuláris betegség

Kapcsolódó anyagok

Tartós ellátást nyújtó intézményben élő, demenciában szenvedő idősek önellátási képességével kapcsolatos tényezők

„Már a tegnap sem létezik…” - Életvégi etikai kérdések a demenciával élő betegek ellátásában

A hipertónia kezelésének új hatékony eszköze az evidenciák fényében

Hypertonia és balkamra-hypertrophia

Angioneuroticus oedema előfordulása ischaemiás stroke miatt rt-PA-val kezelt betegekben

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Pálinkás József a magyar-francia tudományos együttműködések fejlesztéséről tárgyalt Párizsban

Franciaország részéről megvan a támogatás Magyarország irányába, de a következő időben is jelentős munkát kell befektetni ahhoz, hogy a magyar kutatás-fejlesztés egésze és a szegedi ELI lézerközpont sikeres vállalkozás legyen - mondta csütörtökön az MTI-nek Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke a francia tudományos élet képviselőivel Párizsban folytatott tárgyalásait követően.

Tovább


Megtalálták a szalamiszi csatában részt vevő görög hajóhad gyülekezési helyét

Görög régészek megtalálták azt a helyet Szalamisz szigeténél, ahol Kr.e. 480-ban a görög hajóhad gyülekezett a perzsák ellen vívott tengeri csatához.

Tovább


Idén is folytatódnak a szélsőséges időjárási jelenségek

A 2016-os rekordmeleg után folytatódnak a szélsőséges időjárási jelenségek 2017-ben is a Meteorológiai Világszervezet (WMO) keddi jelentése szerint.

Tovább


Széchenyi-díj - Szathmáry Eörs biológus

"Nagyon boldog vagyok, hogy a díjon keresztül a szakterület láthatóbbá válik Magyarországon is" - mondta el az MTI-nek a világ egyik legismertebb evolúcióbiológusaként számon tartott Szathmáry Eörs, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Academia Europaea tagja, akit szerdán Széchenyi-díjjal tüntettek ki a Parlamentben.

Tovább


Antihipertenzívumok és demencia