Antihipertenzívumok és demencia
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Néhány vérnyomáscsökkentő csökkentheti a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát - közölték amerikai kutatók. A világon mintegy 36 millió ember szenved a demencia valamilyen formájában, amely lehet Alzheimer-kór eredetű, vaszkuláris típusú, illetve Lewy-testes demencia. Az Alzheimer Disease International kutatóintézet előrejelzése szerint ha nem javul drasztikusan a betegség prevenciója, túlélési aránya és kezelésének hatékonysága, a demenciában érintettek száma húszévente megduplázódik. A szervezet előrejelzése szerint 2030-ra az érintettek száma elérheti a 66 milliót, 2050-re pedig ez a szám túlszárnyalhatja a 115 milliót. Már régóta intenzíven kutatják a különféle terápiás lehetőségeket a fent vázolt drámai helyzetet késleltetésére vagy megelőzésére. E kutatások során figyeltek fel a vaszkuláris rizikófaktorokra. Számos tanulmány mutatott ki összefüggést a 40 és 60 év között észlelt hipertónia (különösen, ha kezeletlen) és a demencia kialakulásának valószínűsége között. Li és kollégái (Boston Univesity School of Medicine) a British Medical Journal-ben megjelent tanulmányukban az angiotenzin-konvertáló enzim (ACE)-gátlóknak és az angiotenzinreceptor-blokkolóknak (ARB) a demencia kockázatának csökkentésében és a betegség lassításában betöltött lehetséges szerepéről számoltak be. A kutatók 2002 és 2006 között 819 000, 65 évesnél idősebb, kardiovaszkuláris betegségben szenvedő férfibetegben vizsgálták a demencia előfordulását. A prospektív kohorsz vizsgálatban azt találták, hogy mind az ARB-k, mind az ACE-gátlók protektív hatásúak a demenciával szemben, és hatásuk együttes alkalmazás esetén additív is lehet. Az ARB-k használata mellett azonban szignifikánsan alacsonyabb a kockázata a demencia kialakulásának, mint az ACE-gátlók csoportjába tartozó lisinoprillal és egyéb kardiovaszkuláris gyógyszerekkel kezelt betegek körében. Továbbá már fennálló Alzheimer-kór mellett elkezdett kezelés esetén kisebbnek találták a gondozási otthonba történő elhelyezés kockázatát, ha a kezelés ARB-vel történt, mint amikor ACE-gátlót alkalmaztak. A kutatás hiányosságai közé tartozik, hogy az elemzés során fontos torzító faktorokat - mint a demencia családi története, a résztvevők iskolai végzettsége, a betegség súlyossága, és az antihipertenzívumok használatában megmutatkozó, korábban kimutatott etnikai egyenlőtlenségek - nem vettek figyelembe. A vizsgálat 4 éves, a kimenetel szempontjából viszonylag rövid időtartama és a kezelés nem véletlenszerű allokációja szintén komoly probléma. Az eredmények nem extrapolálhatók nőkre, ugyanis a nők részvételi aránya mindössze 2% volt a kohorszban. Noha a szerzők kizárták a vizsgálatból azokat, akikben a demencia tünetei egy évvel a kezelés előtt jelentkeztek, a betegség alaphelyzetben és az utánkövetés során mégis téves besorolást kaphatott. Fontos megjegyezni, hogy - mint bármely ilyen jellegű vizsgálatnál - a vizsgálat során talált kapcsolati összefüggés nem jelent ok-okozati viszonyt, és az utánkövetés során a vérnyomás változásának hiánya tovább nehezíti az interpretációt. Sejtszintű kutatások és állatkísérletek számos olyan biológiai mechanizmust tártak fel, amelyek a magas vérnyomás elleni szerek neuroprotektívek hatására utalnak. Bizonyos szerek a vérnyomás csökkentése és a kedvező vaszkuláris hatások mellett hatást gyakorolhatnak az Alzheimer-kór neuropatológiájára. Ugyanakkor ha létezik is protektív hatás, nem teljesen egyértelmű, hogy ez a vérnyomás csökkentésének vagy, legalábbis részben, egyéb mechanizmusnak az eredménye, holott a kezelés szempontjából ez a kérdés kulcsfontosságú. Az idős korú alanyok bevonásával, antihipertenzív szerekkel végzett, véletlen besorolásos, kontrollált vizsgálatok vegyes képet mutatnak. Mindössze a Systolic Hypertension in Europe (Syst-Eur) vizsgálat mutatta ki aktív vérnyomáscsökkentő kezelés mellett a demencia szignifikánsan alacsonyabb incidenciáját. A többi vizsgálat nem talált egyértelmű terápiás előnyt, bár néhány alcsoportban (pl. az enyhe kognitív funkcióromlásban szenvedő, komplikációmentes vagy rekurráló stroke-ban szenvedő betegek) kedvező hatást tapasztaltak. Gyakori kritikai észrevétel ezekkel a vizsgálatokkal kapcsolatban, hogy rövid időtartamúak, a résztvevők kognitív szempontból alacsony kockázatúak, a kognitív funkciókat másodlagos végpontként kezelik, a lemorzsolódások száma nagy. Ezért, bár az eredmények biztatóak, az időskorban alkalmazott antihipertenzív kezelés hatása a demenciára továbbra is kérdéses. A demencia megelőzésének és gyógyításának felfedezése hatalmas közegészségügyi és gazdasági jelentőséggel bírna. Bár egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszerek csökkenthetik a demencia kialakulásának kockázatát, további alapos vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy pontosan fel lehessen mérni általában az antihipertenzívumok, és különösen az ARB-k használhatóságát és lehetséges szerepét a demencia ellen vívott harcban. Szemlézte: Balogh András, eLitMed.hu Forrás: BMJ 2010;340:b5409 Kapcsolódó anyagok: Ideggyógyászati Szemle - 2007;60(11-12)
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Egy 5 millió beteg adatain alapuló – The Lancet-ben megjelent - elemzés azt mutatta ki, hogy az ACE-gátlóval indított antihipertenzív kezelés kevésbé hatékony, és több mellékhatást eredményez, mint a thiazid diuretikumokkal kezdett vérnyomáscsökkentés.
A dementia még idős korban is módosítható kockázati tényezőjét azonosította egy 15 éves utánkövetést alkalmazó vizsgálat. A Pittsburghi Egészségtudományi Egyetem kutatói megállapították: az artériás merevség mérése még az agyi betegségre utaló minor jelek mérésénél is nagyobb eséllyel képes megjósolni, kinél valószínű dementia kialakulása. Mivel az artériás merevség csökkenthető antihipertenzív medikációval és életmódváltoztatás, pl. a fizikai aktivitás növelése révén is, az eredmény arra utal, hogy a veszélyeztetett betegek körében megelőzhető vagy késleltethető lehet a dementia kialakulása.
Ambrus Csabát Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Nephrologia-Hypertonia Profil és Aktív Geriátriai Részlegének vezetőjét a magas vérnyomás és a vesebetegség kapcsolatáról és kezeléséről kérdeztük. A táplálkozás, a sóbevitel mellett az ACE-gátlók, statinok, kalciumcsatorna-blokkolók szerepéről.
Idegtudományok
Az egészséges életmód ellensúlyozza a genetikai prediszpozíció hatását, és a kognitív tartalék még pathologiás agyi folyamatok megléte esetén is csökkenti a demencia-kockázatot.
A közlemény eredményei alapján, az 5 vizsgált, leggyakrabban alkalmazott vérnyomáscsökkentő gyógyszercsoport közül egyik sem növelte jelentősen a pozitív Covid-19 tesztnek a valószínűségét, illetve, hogy a pozitív teszteredményű betegek között súlyosabb lesz a betegség lefolyása.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás