hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Antihipertenzívumok és demencia


Antihipertenzívumok és demencia

| |
 

Néhány vérnyomáscsökkentő csökkentheti a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát - közölték amerikai kutatók.

A világon mintegy 36 millió ember szenved a demencia valamilyen formájában, amely lehet Alzheimer-kór eredetű, vaszkuláris típusú, illetve Lewy-testes demencia. Az Alzheimer Disease International kutatóintézet előrejelzése szerint ha nem javul drasztikusan a betegség prevenciója, túlélési aránya és kezelésének hatékonysága, a demenciában érintettek száma húszévente megduplázódik. A szervezet előrejelzése szerint 2030-ra az érintettek száma elérheti a 66 milliót, 2050-re pedig ez a szám túlszárnyalhatja a 115 milliót.

Már régóta intenzíven kutatják a különféle terápiás lehetőségeket a fent vázolt drámai helyzetet késleltetésére vagy megelőzésére. E kutatások során figyeltek fel a vaszkuláris rizikófaktorokra. Számos tanulmány mutatott ki összefüggést a 40 és 60 év között észlelt hipertónia (különösen, ha kezeletlen) és a demencia kialakulásának valószínűsége között.

Li és kollégái (Boston Univesity School of Medicine) a British Medical Journal-ben megjelent tanulmányukban az angiotenzin-konvertáló enzim (ACE)-gátlóknak és az angiotenzinreceptor-blokkolóknak (ARB) a demencia kockázatának csökkentésében és a betegség lassításában betöltött lehetséges szerepéről számoltak be. A kutatók 2002 és 2006 között 819 000, 65 évesnél idősebb, kardiovaszkuláris betegségben szenvedő férfibetegben vizsgálták a demencia előfordulását.

A prospektív kohorsz vizsgálatban azt találták, hogy mind az ARB-k, mind az ACE-gátlók protektív hatásúak a demenciával szemben, és hatásuk együttes alkalmazás esetén additív is lehet. Az ARB-k használata mellett azonban szignifikánsan alacsonyabb a kockázata a demencia kialakulásának, mint az ACE-gátlók csoportjába tartozó lisinoprillal és egyéb kardiovaszkuláris gyógyszerekkel kezelt betegek körében. Továbbá már fennálló Alzheimer-kór mellett elkezdett kezelés esetén kisebbnek találták a gondozási otthonba történő elhelyezés kockázatát, ha a kezelés ARB-vel történt, mint amikor ACE-gátlót alkalmaztak.

A kutatás hiányosságai közé tartozik, hogy az elemzés során fontos torzító faktorokat - mint a demencia családi története, a résztvevők iskolai végzettsége, a betegség súlyossága, és az antihipertenzívumok használatában megmutatkozó, korábban kimutatott etnikai egyenlőtlenségek - nem vettek figyelembe. A vizsgálat 4 éves, a kimenetel szempontjából viszonylag rövid időtartama és a kezelés nem véletlenszerű allokációja szintén komoly probléma. Az eredmények nem extrapolálhatók nőkre, ugyanis a nők részvételi aránya mindössze 2% volt a kohorszban.

Noha a szerzők kizárták a vizsgálatból azokat, akikben a demencia tünetei egy évvel a kezelés előtt jelentkeztek, a betegség alaphelyzetben és az utánkövetés során mégis téves besorolást kaphatott. Fontos megjegyezni, hogy - mint bármely ilyen jellegű vizsgálatnál - a vizsgálat során talált kapcsolati összefüggés nem jelent ok-okozati viszonyt, és az utánkövetés során a vérnyomás változásának hiánya tovább nehezíti az interpretációt.
Sejtszintű kutatások és állatkísérletek számos olyan biológiai mechanizmust tártak fel, amelyek a magas vérnyomás elleni szerek neuroprotektívek hatására utalnak. Bizonyos szerek a vérnyomás csökkentése és a kedvező vaszkuláris hatások mellett hatást gyakorolhatnak az Alzheimer-kór neuropatológiájára. Ugyanakkor ha létezik is protektív hatás, nem teljesen egyértelmű, hogy ez a vérnyomás csökkentésének vagy, legalábbis részben, egyéb mechanizmusnak az eredménye, holott a kezelés szempontjából ez a kérdés kulcsfontosságú.

Az idős korú alanyok bevonásával, antihipertenzív szerekkel végzett, véletlen besorolásos, kontrollált vizsgálatok vegyes képet mutatnak. Mindössze a Systolic Hypertension in Europe (Syst-Eur) vizsgálat mutatta ki aktív vérnyomáscsökkentő kezelés mellett a demencia szignifikánsan alacsonyabb incidenciáját. A többi vizsgálat nem talált egyértelmű terápiás előnyt, bár néhány alcsoportban (pl. az enyhe kognitív funkcióromlásban szenvedő, komplikációmentes vagy rekurráló stroke-ban szenvedő betegek) kedvező hatást tapasztaltak. Gyakori kritikai észrevétel ezekkel a vizsgálatokkal kapcsolatban, hogy rövid időtartamúak, a résztvevők kognitív szempontból alacsony kockázatúak, a kognitív funkciókat másodlagos végpontként kezelik, a lemorzsolódások száma nagy. Ezért, bár az eredmények biztatóak, az időskorban alkalmazott antihipertenzív kezelés hatása a demenciára továbbra is kérdéses.

A demencia megelőzésének és gyógyításának felfedezése hatalmas közegészségügyi és gazdasági jelentőséggel bírna. Bár egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszerek csökkenthetik a demencia kialakulásának kockázatát, további alapos vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy pontosan fel lehessen mérni általában az antihipertenzívumok, és különösen az ARB-k használhatóságát és lehetséges szerepét a demencia ellen vívott harcban.

Szemlézte: Balogh András, eLitMed.hu

Forrás: BMJ 2010;340:b5409

Kapcsolódó anyagok:
Ideggyógyászati Szemle - 2007;60(11-12)

Kulcsszavak

demencia, antihipertenzívum, hipertónia, magas vérnyomás, ACE-gátló, ATB, Alzheimer-kór, kardiovaszkuláris betegség

Kapcsolódó anyagok

ACE-gátló kezelés infarktus előtt és után Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

ACE-gátló kezelés infarktus előtt és után

Tartós ellátást nyújtó intézményben élő, demenciában szenvedő idősek önellátási képességével kapcsolatos tényezők

„Már a tegnap sem létezik…” - Életvégi etikai kérdések a demenciával élő betegek ellátásában

A hipertónia kezelésének új hatékony eszköze az evidenciák fényében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Péterfy Sándor Utcai Kórház Izotóp Diagnosztikai Központja nemzetközi akkreditációt szerzett

Az Orvostudományi Szakemberek Európai Uniójának Nukleáris Medicinai Szakterülete (Nuclear Medicine of the European Union of Medical Specialists) és a Nukleáris Medicina Európai Tanácsa (European Board of Nuclear Medicine) nemzetközi akkreditációval ismerte el az Affidea Diagnosztika Péterfy Sándor Utcai Kórházban működtetett izotóp diagnosztikai központját. "

Tovább


Selye János életművét bemutató kiállítás nyílt Pozsonyban

Selye János életművét bemutató kiállítás nyílt csütörtökön a világhírű magyar származású professzor születésének 110. évfordulója alkalmából a pozsonyi Comenius egyetem Orvostudományi Karának épületében.

Tovább


Kihalás fenyegeti a kaliforniai disznódelfint

A tenger pandájának is nevezett cetfajból (Phocoena sinus) napjainkra körülbelül 30 példány maradt fenn, ezek kizárólag Mexikó partjainál, a Kaliforniai-öbölben élnek. A halászat a vaquitapopuláció drasztikus csökkenését okozta.

Tovább


Új generációs COPD-kezelések kutatása

A Boehringer Ingelheim bejelentette a Weill Cornell Medicine-nel való együttműködést, amelynek célja új kezelési típusok felfedezése a krónikus obstruktív tüdőbetegség (chronic obstructive pulmonary disease, COPD) terápiájában annak érdekében, hogy az új kezelési módok megállíthassák vagy visszafordíthassák a betegség progresszióját.

Tovább


Antihipertenzívumok és demencia