hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Antihipertenzívumok és demencia


Antihipertenzívumok és demencia

| |
 

Néhány vérnyomáscsökkentő csökkentheti a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát - közölték amerikai kutatók.

A világon mintegy 36 millió ember szenved a demencia valamilyen formájában, amely lehet Alzheimer-kór eredetű, vaszkuláris típusú, illetve Lewy-testes demencia. Az Alzheimer Disease International kutatóintézet előrejelzése szerint ha nem javul drasztikusan a betegség prevenciója, túlélési aránya és kezelésének hatékonysága, a demenciában érintettek száma húszévente megduplázódik. A szervezet előrejelzése szerint 2030-ra az érintettek száma elérheti a 66 milliót, 2050-re pedig ez a szám túlszárnyalhatja a 115 milliót.

Már régóta intenzíven kutatják a különféle terápiás lehetőségeket a fent vázolt drámai helyzetet késleltetésére vagy megelőzésére. E kutatások során figyeltek fel a vaszkuláris rizikófaktorokra. Számos tanulmány mutatott ki összefüggést a 40 és 60 év között észlelt hipertónia (különösen, ha kezeletlen) és a demencia kialakulásának valószínűsége között.

Li és kollégái (Boston Univesity School of Medicine) a British Medical Journal-ben megjelent tanulmányukban az angiotenzin-konvertáló enzim (ACE)-gátlóknak és az angiotenzinreceptor-blokkolóknak (ARB) a demencia kockázatának csökkentésében és a betegség lassításában betöltött lehetséges szerepéről számoltak be. A kutatók 2002 és 2006 között 819 000, 65 évesnél idősebb, kardiovaszkuláris betegségben szenvedő férfibetegben vizsgálták a demencia előfordulását.

A prospektív kohorsz vizsgálatban azt találták, hogy mind az ARB-k, mind az ACE-gátlók protektív hatásúak a demenciával szemben, és hatásuk együttes alkalmazás esetén additív is lehet. Az ARB-k használata mellett azonban szignifikánsan alacsonyabb a kockázata a demencia kialakulásának, mint az ACE-gátlók csoportjába tartozó lisinoprillal és egyéb kardiovaszkuláris gyógyszerekkel kezelt betegek körében. Továbbá már fennálló Alzheimer-kór mellett elkezdett kezelés esetén kisebbnek találták a gondozási otthonba történő elhelyezés kockázatát, ha a kezelés ARB-vel történt, mint amikor ACE-gátlót alkalmaztak.

A kutatás hiányosságai közé tartozik, hogy az elemzés során fontos torzító faktorokat - mint a demencia családi története, a résztvevők iskolai végzettsége, a betegség súlyossága, és az antihipertenzívumok használatában megmutatkozó, korábban kimutatott etnikai egyenlőtlenségek - nem vettek figyelembe. A vizsgálat 4 éves, a kimenetel szempontjából viszonylag rövid időtartama és a kezelés nem véletlenszerű allokációja szintén komoly probléma. Az eredmények nem extrapolálhatók nőkre, ugyanis a nők részvételi aránya mindössze 2% volt a kohorszban.

Noha a szerzők kizárták a vizsgálatból azokat, akikben a demencia tünetei egy évvel a kezelés előtt jelentkeztek, a betegség alaphelyzetben és az utánkövetés során mégis téves besorolást kaphatott. Fontos megjegyezni, hogy - mint bármely ilyen jellegű vizsgálatnál - a vizsgálat során talált kapcsolati összefüggés nem jelent ok-okozati viszonyt, és az utánkövetés során a vérnyomás változásának hiánya tovább nehezíti az interpretációt.
Sejtszintű kutatások és állatkísérletek számos olyan biológiai mechanizmust tártak fel, amelyek a magas vérnyomás elleni szerek neuroprotektívek hatására utalnak. Bizonyos szerek a vérnyomás csökkentése és a kedvező vaszkuláris hatások mellett hatást gyakorolhatnak az Alzheimer-kór neuropatológiájára. Ugyanakkor ha létezik is protektív hatás, nem teljesen egyértelmű, hogy ez a vérnyomás csökkentésének vagy, legalábbis részben, egyéb mechanizmusnak az eredménye, holott a kezelés szempontjából ez a kérdés kulcsfontosságú.

Az idős korú alanyok bevonásával, antihipertenzív szerekkel végzett, véletlen besorolásos, kontrollált vizsgálatok vegyes képet mutatnak. Mindössze a Systolic Hypertension in Europe (Syst-Eur) vizsgálat mutatta ki aktív vérnyomáscsökkentő kezelés mellett a demencia szignifikánsan alacsonyabb incidenciáját. A többi vizsgálat nem talált egyértelmű terápiás előnyt, bár néhány alcsoportban (pl. az enyhe kognitív funkcióromlásban szenvedő, komplikációmentes vagy rekurráló stroke-ban szenvedő betegek) kedvező hatást tapasztaltak. Gyakori kritikai észrevétel ezekkel a vizsgálatokkal kapcsolatban, hogy rövid időtartamúak, a résztvevők kognitív szempontból alacsony kockázatúak, a kognitív funkciókat másodlagos végpontként kezelik, a lemorzsolódások száma nagy. Ezért, bár az eredmények biztatóak, az időskorban alkalmazott antihipertenzív kezelés hatása a demenciára továbbra is kérdéses.

A demencia megelőzésének és gyógyításának felfedezése hatalmas közegészségügyi és gazdasági jelentőséggel bírna. Bár egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszerek csökkenthetik a demencia kialakulásának kockázatát, további alapos vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy pontosan fel lehessen mérni általában az antihipertenzívumok, és különösen az ARB-k használhatóságát és lehetséges szerepét a demencia ellen vívott harcban.

Szemlézte: Balogh András, eLitMed.hu

Forrás: BMJ 2010;340:b5409

Kapcsolódó anyagok:
Ideggyógyászati Szemle - 2007;60(11-12)

Kulcsszavak

demencia, antihipertenzívum, hipertónia, magas vérnyomás, ACE-gátló, ATB, Alzheimer-kór, kardiovaszkuláris betegség

Kapcsolódó anyagok

Enyhe kognitív zavar felmérése és ellátása a mindennapi gyakorlatban

Internet és orvostudomány

Pfizer CNS Akadémia - Párbeszéd a demenciáról

A demencia korai felismerésének jelentősége esetleírással alátámasztva

ACE-gátlók vagy ARB-k? Mi a független összehasonlító elemzések eredménye szívelégtelenségben nem szenvedő betegek esetében?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Gyulai Iván Pro Natura díjat kapott

Gyulai Iván ökológusnak, a biológiai sokféleség védelmét szolgáló átfogó társadalmi és gazdasági keretrendszer megteremtése érdekében végzett több évtizedes szakmai és társadalmi tevékenységeiért; környezet- és természetvédelmi szakemberek generációinak oktatásáért és a magyar társadalom széles rétegei szemléletformálásáért ítélték oda a Pro Natura díjat, amelyet a földművelésügyi miniszter adott át az ismert kutatónak.

Tovább


Az IBS labirintus - 12 kreditpontot érő képzés

Háziorvosoknak, belgyógyászoknak, gyermekorvosoknak, gasztroenterológusoknak és klinikai szakpszichológusoknak szóló képzés Budapesten, 2018. május 4-5 között lesz.

Tovább


Az erdei fülesbaglyok állományát mérik fel a természetvédők a lakosság bevonásával

A hazánkban fészkelő erdei fülesbaglyok (Asio otus) állományának felmérésebe kezd a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával, a faj országos elterjedési térképének pontosítása érdekében.

Tovább


Önbecsülés, önismeret, önsegítés, önmegvalósítás - Konferenciaajánló

Immár XXI. alkalommal kerül megrendezésre a közösségi konferencia! Idén az önsegítés és az önsegítők és szakemberek együttműködésének jó gyakorlatai lesznek a fókuszban. A közösségi ellátók egyre nyitottabbak erre és számos formája alakult ki a hatásos együttműködésnek. A hanghalló módszer, a hanghalló csoportok is az együttműködés eredményei. Kiemelt vendég: Marius Romme pszichiáter és Sandra Escher pszichológus, a hanghalló módszer kidolgozói, akik és ezzel forradalmat hoznak a pszichotikus tünetekkel küzdők terápiájában.

Tovább


Antihipertenzívumok és demencia