hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A légszennyezettség hatása a gyermekek IQ-jára


A légszennyezettség hatása a gyermekek IQ-jára

| |
 

A gyermekek kognitív fejlődését az első öt év során hátrányosan befolyásolhatja, ha az anya a terhesség alatt szennyezett levegőjű városban élt. A Columbia Center for Childrens Environmental Health (CCCEH) által támogatott, Krakkóban végzett kutatás, amelynek eredményeit az Environmental Health Perspectives-ben közölték, megerősíti egy korábbi, New Yorkban végzett vizsgálat eredményeit.

A kutatók azt találták, hogy azok a gyerekek, akik magzati korban viszonylag magas koncentrációban találkozhattak policiklusos aromás szénhidrogénekkel (a terhesség alatt az anya által belélegzett szennyezett levegő útján), szignifikánsan alacsonyabb pontszámot értek el egy logikai képességeket és intelligenciát mérő teszten 5 éves korukban, mint szerencsésebb társaik.

A policiklusos aromás szénhidrogének a leggyakoribb szerves szennyezőanyagok közé tartoznak, és főként a járművek, a fűtés és az erőművek által használt fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor kerülnek a levegőbe. A vegyületcsoportba karcinogén, mutagén és teratogén hatású molekulák is tartoznak.

Frederica Perera, a cikk egyik szerzője és a CCCEH egyik vezetője szerint az eredmények különösen aggasztóak annak fényében, hogy a Föld lakóinak egyre nagyobb hányada él iparosodott városokban.

A prospektív kohorsztanulmányba 214 gyermeket vontak be, akik 2001 és 2006 között születtek Krakkóban, egészséges, nemdohányzó nők gyermekeként. A terhesség alatt az anyák az egészségi állapotukkal és életmódjukkal kapcsolatos kérdőívet töltöttek ki, és mindegyikük 48 órán keresztül viselt egy hátizsákban hordozható, kisméretű légszennyezettség-mérő készüléket, amelynek segítségével megbecsülhető volt a policiklusos aromás szénhidrogének koncentrációja a magzat környezetében (az értékek 1,8 és 272,2 ng/m3 közt változtak). Szüléskor pedig az anyától és/vagy a köldökvérből vett mintákban is megvizsgálták a szennyezőanyagok koncentrációját.

A gyermekeket 5 éves korukig rendszeresen megvizsgálták, 5 éves korukban pedig Raven-féle Színes Progresszív Mátrix teszttel mérték fel nemverbális logikai gondolkodásuk érettségét és az intelligenciájukat. Különböző környezeti faktorok, például a passzív dohányzás és az anya iskolai végzettségének figyelembevétele után a kutatók azt találták, hogy azok a gyermekek, akik a magzati fejlődés során a mediánértéknél (17,96 ng/m3) alacsonyabb légszennyezettségnek voltak kitéve, átlagosan 3,8 ponttal magasabb eredményt értek el a tesztben, mint azok, akik szennyezettebb levegőjű környezetben fejlődtek.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna

Forrás: Environ Health Perspect. 2010 Apr 14. [Epub ahead of print]



Kulcsszavak

policiklusos aromás szénhidrogének, légszennyezettség, IQ, magzati fejlődés

Kapcsolódó anyagok

A trephined-szindróma - egy alulbecsült és kevéssé értett komplikáció dekompresszív craniectomia után

Nasocranialis fistulák zárása „káddugó” technikával és többrétegű rekonstrukcióval

A légszennyezettség a szívroham leggyakoribb oka

Frontotemporalis dementia vagy frontotemporalis lobaris degeneráció - A proteinopathiák egy csoportjának áttekintése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


A légszennyezettség hatása a gyermekek IQ-jára