hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A kényszerbetegség kulcsa


A kényszerbetegség kulcsa

| | |
 


Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

A Cambridge-i és az Amszterdami egyetem együttműködésével készült tanulmányból kiderül, hogy kényszerbetegség esetén maguk a viselkedések (kényszercselekvések) a betegség előjelei lehetnek, és a kényszergondolatok egyszerűen arra szolgálhatnak, hogy az agy igazolja ezeket a viselkedéseket. A kutatás új megvilágításba helyezi a kényszerbetegséggel járó ismétlődő viselkedés kialakulását, és az eredmények hatékonyabb kezelések, és megelőző módszerek kifejlesztéséhez vezethetnek.

Az American Journal of Psychiatry szaklapban megjelent kutatás során 20 kényszerbeteget és 20 egészséges kontroll alanyt vizsgáltak. A résztvevőket arra kérték, hogy tanuljanak meg egyszerű asszociációkat stimulusok, viselkedések és hatások között, hogy pontokat érhessenek el egy feladatban. A kutatócsoport Claire Gillan és Trevor Robbins vezetésével kimutatta, hogy a betegségben szenvedő alanyok általában folytatták a reagálást függetlenül attól, hogy viselkedésük elérte-e a kívánt hatást. Más szóval ez a viselkedés megrögzött volt. Az a felfedezés, hogy a kompulzív viselkedést a laboratóriumban is meg lehet figyelni bármiféle kényszergondolat jelenléte nélkül, arra utal, hogy a kényszerbetegség kulcsfontosságú tulajdonságát a kényszercselekvések jelenthetik.

A kényszerbetegség egyik leghatékonyabb kezelési módszere a kognitív viselkedésterápia, mely során arra próbálják rávenni a betegeket, hogy hagyjanak fel a kényszercselekvésükkel, és megtanítják nekik, hogy a rettegett következmény nem következik be, függetlenül attól, hogy végrehajtják-e a cselekvést. E kezelés hatékonysága is pontosan azt az elméletet támasztja alá, hogy a kényszerbetegségben nem a kényszergondolatok, hanem a kényszercselekvések jelentik a kulcsot. Amint a kényszercselekvést abbahagyják, többnyire a kényszergondolat is elhalványul.

Forrás: Medipress


Kapcsolódó anyagok: Az agy zavarcsökkentő szűrői




Használ az elektródás kezelés a kényszerbetegeknek




A Parkinson-gyógyszer és a kényszeres zavarok




Ideggyógyászati Szemle - 2010;63(3-4) Terápiarezisztens kényszerbeteg kezelése mély agyi stimulációval - esetismertetés







Kapcsolódó anyagok

Orális antikoagulánsok hatékonysága és biztonságossága

Az apixaban és a rivaroxaban összehasonlítása a rekurráló vénás tromboembolizáció és a vérzéses események vonatkozásában VTE-ben szenvedő betegeknél

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Pályázati felhívás – 40 év alatti orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára

A Prof. Dr. Romics László Akadémikus Emlékére Alapítvány pályázatot hirdet Magyarországon dolgozó, magyar állampolgárságú, 40 éven aluli orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára. A nyertes pályázó(k) között 500 000 Ft alapítványi adomány kerül kiosztásra.

Tovább


Horváth Ildikó államtitkár a Nekem Szól! Egészségértés Díj fővédnöke

Még két hétig, október 20-ig lehet pályázni a www.nekemszol.hu honlapon keresztül az idén negyedik alkalommal meghirdetett Nekem Szól! Egészségértés Díjra, melynek fővédnökségét Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár vállalta el.

Tovább


Láttasd a láthatatlant, hallasd a hallhatatlant!

Lehet-e teljes értékűen befogadhatóvá tenni egy színházi előadást a fogyatékkal élő emberek számára? Mit lehet átadni a színházi látványvilágból egy látássérült nézőnek, és hogyan érzékeltetheti a jeltolmács a darab szövegének stílusát a hallássérült látogatóknak? Akadálymentesítés az előadó-művészet területein II. - a témában október 14-én második konferenciáját tartja a Pesti Magyar Színház a Fehér Bot Nemzetközi Világnapja alkalmából.

Tovább


Elhunyt Kovács László orvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja

Életének 80. évében, szeptember 29-én elhunyt Kovács László akadémikus, a sejtfiziológia és elektrofiziológia kiemelkedő kutatója - közölte az MTA.

Tovább


A kényszerbetegség kulcsa