hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A kényszerbetegség kulcsa


A kényszerbetegség kulcsa

| | |
 


Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

A Cambridge-i és az Amszterdami egyetem együttműködésével készült tanulmányból kiderül, hogy kényszerbetegség esetén maguk a viselkedések (kényszercselekvések) a betegség előjelei lehetnek, és a kényszergondolatok egyszerűen arra szolgálhatnak, hogy az agy igazolja ezeket a viselkedéseket. A kutatás új megvilágításba helyezi a kényszerbetegséggel járó ismétlődő viselkedés kialakulását, és az eredmények hatékonyabb kezelések, és megelőző módszerek kifejlesztéséhez vezethetnek.

Az American Journal of Psychiatry szaklapban megjelent kutatás során 20 kényszerbeteget és 20 egészséges kontroll alanyt vizsgáltak. A résztvevőket arra kérték, hogy tanuljanak meg egyszerű asszociációkat stimulusok, viselkedések és hatások között, hogy pontokat érhessenek el egy feladatban. A kutatócsoport Claire Gillan és Trevor Robbins vezetésével kimutatta, hogy a betegségben szenvedő alanyok általában folytatták a reagálást függetlenül attól, hogy viselkedésük elérte-e a kívánt hatást. Más szóval ez a viselkedés megrögzött volt. Az a felfedezés, hogy a kompulzív viselkedést a laboratóriumban is meg lehet figyelni bármiféle kényszergondolat jelenléte nélkül, arra utal, hogy a kényszerbetegség kulcsfontosságú tulajdonságát a kényszercselekvések jelenthetik.

A kényszerbetegség egyik leghatékonyabb kezelési módszere a kognitív viselkedésterápia, mely során arra próbálják rávenni a betegeket, hogy hagyjanak fel a kényszercselekvésükkel, és megtanítják nekik, hogy a rettegett következmény nem következik be, függetlenül attól, hogy végrehajtják-e a cselekvést. E kezelés hatékonysága is pontosan azt az elméletet támasztja alá, hogy a kényszerbetegségben nem a kényszergondolatok, hanem a kényszercselekvések jelentik a kulcsot. Amint a kényszercselekvést abbahagyják, többnyire a kényszergondolat is elhalványul.

Forrás: Medipress


Kapcsolódó anyagok: Az agy zavarcsökkentő szűrői




Használ az elektródás kezelés a kényszerbetegeknek




A Parkinson-gyógyszer és a kényszeres zavarok




Ideggyógyászati Szemle - 2010;63(3-4) Terápiarezisztens kényszerbeteg kezelése mély agyi stimulációval - esetismertetés







Kapcsolódó anyagok

A random variancia mint karcinogén tényező?

A gyógyszerészi gondozás a magas vérnyomás kezelésében

„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

A hypertonia története - Paul Dudley White (1886-1973)

Társasági hírek

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Május a vérnyomásmérés hónapja!

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2017 májusára.

Tovább


Nem hálából csúszik a boríték

Fordulatot hozott a RESZASZ és a Szinapszis közvélemény kutató friss felmérése. Ebben nemcsak azt mondta ki a megkérdezett, csaknem ezer orvos, hogy hálapénzmentes egészségügyet szeretne, de végre elismerte: nem hálából, sokkal inkább félelemből és a jobb ellátás reményében csúszik a boríték.

Tovább


A Magyar Idegtudományi Társaság nyílt levele a CEU kapcsán

A CEU Kognitív Idegtudományi Tanszéke nem csak az ország vezető kognitív idegtudományi intézete, de nemzetközi összehasonlításban is a világ vezető intézetei közé tartozik.

Tovább


22. Májnap

Egynapos budapesti, akkreditált továbbképző konferencia háziorvosok, gasztroenterológusok és minden érdeklődő számára.

Tovább


A kényszerbetegség kulcsa