hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A kényszerbetegség kulcsa


A kényszerbetegség kulcsa

| | |
 


Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

A Cambridge-i és az Amszterdami egyetem együttműködésével készült tanulmányból kiderül, hogy kényszerbetegség esetén maguk a viselkedések (kényszercselekvések) a betegség előjelei lehetnek, és a kényszergondolatok egyszerűen arra szolgálhatnak, hogy az agy igazolja ezeket a viselkedéseket. A kutatás új megvilágításba helyezi a kényszerbetegséggel járó ismétlődő viselkedés kialakulását, és az eredmények hatékonyabb kezelések, és megelőző módszerek kifejlesztéséhez vezethetnek.

Az American Journal of Psychiatry szaklapban megjelent kutatás során 20 kényszerbeteget és 20 egészséges kontroll alanyt vizsgáltak. A résztvevőket arra kérték, hogy tanuljanak meg egyszerű asszociációkat stimulusok, viselkedések és hatások között, hogy pontokat érhessenek el egy feladatban. A kutatócsoport Claire Gillan és Trevor Robbins vezetésével kimutatta, hogy a betegségben szenvedő alanyok általában folytatták a reagálást függetlenül attól, hogy viselkedésük elérte-e a kívánt hatást. Más szóval ez a viselkedés megrögzött volt. Az a felfedezés, hogy a kompulzív viselkedést a laboratóriumban is meg lehet figyelni bármiféle kényszergondolat jelenléte nélkül, arra utal, hogy a kényszerbetegség kulcsfontosságú tulajdonságát a kényszercselekvések jelenthetik.

A kényszerbetegség egyik leghatékonyabb kezelési módszere a kognitív viselkedésterápia, mely során arra próbálják rávenni a betegeket, hogy hagyjanak fel a kényszercselekvésükkel, és megtanítják nekik, hogy a rettegett következmény nem következik be, függetlenül attól, hogy végrehajtják-e a cselekvést. E kezelés hatékonysága is pontosan azt az elméletet támasztja alá, hogy a kényszerbetegségben nem a kényszergondolatok, hanem a kényszercselekvések jelentik a kulcsot. Amint a kényszercselekvést abbahagyják, többnyire a kényszergondolat is elhalványul.

Forrás: Medipress


Kapcsolódó anyagok: Az agy zavarcsökkentő szűrői




Használ az elektródás kezelés a kényszerbetegeknek




A Parkinson-gyógyszer és a kényszeres zavarok




Ideggyógyászati Szemle - 2010;63(3-4) Terápiarezisztens kényszerbeteg kezelése mély agyi stimulációval - esetismertetés







Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


A kényszerbetegség kulcsa