TARTALOM

 VISSZA

 


A finn férfiak erőszakossága génvariánsaikban keresendő


A finn férfiak erőszakossága génvariánsaikban keresendő

| |
 


Az egy dolog, ha valaki felkapja a vizet a zsúfolt bevásárlóközpontban, de akinél ez súlyponti személyiségvonás, az összefügg az erőszakkal és a bűnözői hajlammal. A tudósok felfedezték az emögött rejlő genetikai mutációt.

A génmutáció befolyásolja a szerotonin nevű neurotranszmitter működését. Ez a hormon köthető az önkontrollhoz. A mutáció, mely csak a finnek körében tapasztalható, háromszoros gyakorisággal fordul elő az erőszakos bűncselekmények elkövetőinél, mint a pszichésen egészséges finneknél. A kutatók azonban felhívták a figyelmet arra, hogy a mutáció maga nem okoz impulzivitást, de más faktorokkal együtt (például nem, alkoholfogyasztás és stressz) szerepet játszhat annak kialakulásában. "Tudjuk, hogy a lobbanékonyságot erőteljesen a gének határozzák meg, de itt egy konkrét génvariáns, mely valóban hozzájárul” – mondta a tanulmány szerzője, David Goldman, a Nemzeti Alkoholizmus Intézet genetikusa.

Korábbi tanulmányok kiderítették, hogy a szerotonin szintje összefügg a lobbanékony viselkedéssel. A kutatók azt is gyanították, hogy ennek örökletes összetevői vannak. A jelenlegi kutatás során 96 olyan finn férfit gyűjtöttek össze, akik már kerültek börtönbe erőszakos bűncselekményért, és 96 büntetlen előéletűt. Azért a finneket választották, mert sokkal izoláltabbak más népeknél, így kevésbé szerteágazó a génmutációjuk.

Goldman munkatársaival elemezte mindegyik férfi génállományát, és arra a 14 génre összpontosítottak, melyekről tudvalevő, hogy összefüggnek a dopamin és a szerotonin működésével. Felfedezték, hogy a HTR2B gén mutációja áll az erőszakos viselkedés hátterében. A HTR2B tartalmazza az agy teljes területén, de különösen a frontális lebenyben az utasításokat a szerotonin receptornak. A HTR2B mutációja egy helytelen “állj kodon”, vagyis genetikai kód, mely megállítja a gén funkcionális vegyületté való alakulását. Az állj kodon miatt nem tud működésbe lépni a szerotonin receptor.
A 96 bűnöző közül 17-ben találták meg a génmutációt, mely arány háromszoros volt a nem bűnözők között talált arányhoz képest.

A bűnözők átlagosan 5 erőszakos cselekedetet hajtottak végre fejenként, ezek 94 százalékát alkoholos befolyásoltság alatt. Tettüket nem tervezték előre, általában egy kisebb nézeteltérést reagáltak túl. Az is kiderült, hogy a mutációval rendelkezők 70 százaléka önmaga ellen is hajlamos fordulni. Hogy a gén szerepét jobban megértsék, a kutatók hasonló mutációval rendelkező egereket tenyésztettek ki. Ezek a rágcsálók hajlamosabbak voltak impulzív viselkedésre, ha új tárggyal vagy környezettel találták szembe magukat. Magasabb tesztoszteron-szintet is találtak náluk, ami az embereknél is hasonló. A gének azonban nem pecsételik meg senki sorsát - hívták fel rá gyorsan a figyelmet a tudósok."A mutáns allél csak egy meghatározó eleme a viselkedésnek” – írták a kutatók. “Maga a mutáció önmagában nem elég, fontos szerepet játszik még az is, hogy az illető férfi, milyen a tesztoszteron-szintje, iszik-e alkoholt, és talán más tényezők is.” Tehát Goldman szerint önmagában egy gén miatt nem válik senki bűnözővé. - “Következtetéseink szerint több mint 100 000 finn hordozza a mutációt” – mondta. “Legtöbbjük sosem követ majd el semmit erős felindultságból, különösen bűntényt nem.”

A tény, hogy ez a mutáció csak a finneknél van jelen, arra utal, hogy az összetett vonások, mint például a pszichiátriai zavarok genetikailag igen sokszínűek - írta kapcsolódó cikkében John Kelsoe, a Kaliforniai Egyetemről. “- Bár ez a speciális mutáció más népeknél nincs jelen, a HTR2B gén más variánsai még létezhetnek.”


Forrás: Medipress



Kapcsolódó anyagok: A szerotoningén rejtélyének leleplezése






Kapcsolódó anyagok

What the Future?

Színházi társasjáték a mélyszegénységről

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szívbarát séták Veresegyházon

Négy év alatt több tucat ember életét menthették meg az „Út az Egészséghez” elnevezésű program eddigi túraösvényei, amelyeknek legújabb állomását Veresegyházon adták át.

Tovább


Bizonyítékot találtak a Wigner-kristály létezésére

Wigner Jenő egy nyolcvanéves jóslatát sikerült igazolniuk magyar és izraeli kutatóknak. A Nobel-díjas fizikus által megjósolt "Wigner-kristályt" (elektronok alkotta, különleges kvantumkristályt) egy szén nanocsőben figyelték meg.

Tovább


Tudomány és művészet a szentendrei MANK Galériában

A művészet eszközeivel hívja tudományos kalandozásra a közönséget a szentendrei MANK Galéria ArtScience címmel szerdán nyíló kiállítása.

Tovább


Átadták a Budapesti Szent Ferenc Kórház új szárnyát

A kórház jelenlegi befogadóképességét közel megkétszerező új épületet Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök áldotta meg. A fejlesztés finanszírozása jelentős részben kormányzati forrásból valósult meg, ami önkormányzati, rendi és magántámogatásokkal egészült ki. Ezzel átadásra került az Egészséges Budapestért Program fejlesztéséhez tartozó első új kórházépület.

Tovább


A finn férfiak erőszakossága génvariánsaikban keresendő