hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A finn férfiak erőszakossága génvariánsaikban keresendő


A finn férfiak erőszakossága génvariánsaikban keresendő

| |
 


Az egy dolog, ha valaki felkapja a vizet a zsúfolt bevásárlóközpontban, de akinél ez súlyponti személyiségvonás, az összefügg az erőszakkal és a bűnözői hajlammal. A tudósok felfedezték az emögött rejlő genetikai mutációt.

A génmutáció befolyásolja a szerotonin nevű neurotranszmitter működését. Ez a hormon köthető az önkontrollhoz. A mutáció, mely csak a finnek körében tapasztalható, háromszoros gyakorisággal fordul elő az erőszakos bűncselekmények elkövetőinél, mint a pszichésen egészséges finneknél. A kutatók azonban felhívták a figyelmet arra, hogy a mutáció maga nem okoz impulzivitást, de más faktorokkal együtt (például nem, alkoholfogyasztás és stressz) szerepet játszhat annak kialakulásában. "Tudjuk, hogy a lobbanékonyságot erőteljesen a gének határozzák meg, de itt egy konkrét génvariáns, mely valóban hozzájárul” – mondta a tanulmány szerzője, David Goldman, a Nemzeti Alkoholizmus Intézet genetikusa.

Korábbi tanulmányok kiderítették, hogy a szerotonin szintje összefügg a lobbanékony viselkedéssel. A kutatók azt is gyanították, hogy ennek örökletes összetevői vannak. A jelenlegi kutatás során 96 olyan finn férfit gyűjtöttek össze, akik már kerültek börtönbe erőszakos bűncselekményért, és 96 büntetlen előéletűt. Azért a finneket választották, mert sokkal izoláltabbak más népeknél, így kevésbé szerteágazó a génmutációjuk.

Goldman munkatársaival elemezte mindegyik férfi génállományát, és arra a 14 génre összpontosítottak, melyekről tudvalevő, hogy összefüggnek a dopamin és a szerotonin működésével. Felfedezték, hogy a HTR2B gén mutációja áll az erőszakos viselkedés hátterében. A HTR2B tartalmazza az agy teljes területén, de különösen a frontális lebenyben az utasításokat a szerotonin receptornak. A HTR2B mutációja egy helytelen “állj kodon”, vagyis genetikai kód, mely megállítja a gén funkcionális vegyületté való alakulását. Az állj kodon miatt nem tud működésbe lépni a szerotonin receptor.
A 96 bűnöző közül 17-ben találták meg a génmutációt, mely arány háromszoros volt a nem bűnözők között talált arányhoz képest.

A bűnözők átlagosan 5 erőszakos cselekedetet hajtottak végre fejenként, ezek 94 százalékát alkoholos befolyásoltság alatt. Tettüket nem tervezték előre, általában egy kisebb nézeteltérést reagáltak túl. Az is kiderült, hogy a mutációval rendelkezők 70 százaléka önmaga ellen is hajlamos fordulni. Hogy a gén szerepét jobban megértsék, a kutatók hasonló mutációval rendelkező egereket tenyésztettek ki. Ezek a rágcsálók hajlamosabbak voltak impulzív viselkedésre, ha új tárggyal vagy környezettel találták szembe magukat. Magasabb tesztoszteron-szintet is találtak náluk, ami az embereknél is hasonló. A gének azonban nem pecsételik meg senki sorsát - hívták fel rá gyorsan a figyelmet a tudósok."A mutáns allél csak egy meghatározó eleme a viselkedésnek” – írták a kutatók. “Maga a mutáció önmagában nem elég, fontos szerepet játszik még az is, hogy az illető férfi, milyen a tesztoszteron-szintje, iszik-e alkoholt, és talán más tényezők is.” Tehát Goldman szerint önmagában egy gén miatt nem válik senki bűnözővé. - “Következtetéseink szerint több mint 100 000 finn hordozza a mutációt” – mondta. “Legtöbbjük sosem követ majd el semmit erős felindultságból, különösen bűntényt nem.”

A tény, hogy ez a mutáció csak a finneknél van jelen, arra utal, hogy az összetett vonások, mint például a pszichiátriai zavarok genetikailag igen sokszínűek - írta kapcsolódó cikkében John Kelsoe, a Kaliforniai Egyetemről. “- Bár ez a speciális mutáció más népeknél nincs jelen, a HTR2B gén más variánsai még létezhetnek.”


Forrás: Medipress



Kapcsolódó anyagok: A szerotoningén rejtélyének leleplezése






Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


A finn férfiak erőszakossága génvariánsaikban keresendő