A csecsemők érzik gondolatainkat
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Egy magyar pszichológus legújabb kutatási eredményei szerint akár már a hét hónapos gyermekek is érzik, hogy mi jár a másik fejében.
Kovács Ágnes, a Magyar Tudományos Akadémia tagja olyan felfedezést tett, miszerint a csecsemők jóval korábban kezdenek tisztában lenni mások érzéseivel és gondolataival, mint azt eddig hittük. A pszichológus mindössze azt vizsgálta, meddig néznek a babák egy olyan egyszerű jelenetet, amely nem kívánja meg, hogy felmérjék a másik gondolatait, vagy megpróbálják kitalálni a következő cselekvésüket.
A csoport 56 héthónapos gyermekkel nézetett meg egy rajzfilmet, amelyben egy, az asztalra helyezett derékszögű háromszögben görgetett egy labdát a mesefigura hosszú jeleneteken keresztül. A labda néha megállt a háromszög mögött, így nem lehetett látni, vagy pörgött tovább az asztalon, amíg el nem tűnt a színről.
„ A kérdés most az, hogy a csecsemők hogyan változtatják meg a várakozásaikat a bizonyítékok függvényében” – mondta Kovács Ágnes.
A főhős némelyik jelenetben végignézte az egész folyamatot, és elkapta a leesőfélben lévő labdát, majd újra kezdte a gurítgatást. Máskor azonban előbb elment, mint hogy láthatta volna, hogy leesik a játék. A utolsó jelenetben a háromszög is eltűnt úgy, hogy nem volt mögötte labda. A kutatók azt figyelték meg, hogy a labda eltűnése után a kisbabák hosszú ideig meredtek a képernyőre, mivel nem erre számítottak. Úgy tűnik, érzik mi számít váratlan helyzetnek.
A kutatók úgy értékelték a csecsemők viselkedését, hogy meglepődtek, amikor a mesefigura nem jelent meg. Más szóval a babák nem a saját nézőpontjukból, hanem a szereplőjéből közelítették meg a helyzetet.
A kísérletről készült tanulmány a Science 1 című folyóiratban jelent meg.
Forrás: Medipress
Idegtudományok
A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.
Idegtudományok
Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.
Idegtudományok
A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.
Idegtudományok
A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.
A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.
Gondolat
Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.
Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.
A „neurománia” gondját lassan mind többen érzik a humán tudományok terén.
A játék az egyik legösszetettebb cselekvési forma, kielégítő vizsgálatához segítségünkre lehet olyan ismertető jelek feltérképezése, amely megkülönbözteti más tevékenységformáktól, mint például a munka, alkotás. Dolgozatunk elemzi, milyen szerepet kaphat a tudásmegosztás területein, az oktatásban.
Gondolat
Hamarosan felnő a Z generáció is, az a nemzedék, amely soha nem élt internet nélküli világban, s ez behatással lesz a munkaerőpiacra és az intézményrendszerre egyaránt.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás