hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Új gyógyszerek kobraméregből


Új gyógyszerek kobraméregből

| |
 

A kutatók több mint ötven éve tanulmányozzák a királykobra (Ophiophagus hannah) mérgét. A mérgező váladék számos toxint (köztük neuro- és cardiotoxinokat) tartalmaz, és összetétele változhat a környezettől, az évszaktól vagy akár a kígyó diétájától függően.

Az Indiában és Délkelet-Ázsiában őshonos királykobra fő táplálékforrását más kígyófajok jelentik, de halálos harapását nem csak zsákmányszerzéskor veti be, hanem bármikor, amikor veszélyben érzi magát. Egyetlen harapással akár 600 mg méreganyagot képes áldozatába juttatni, ami több mint húsz felnőtt ember halálos adagjának felel meg. Az áldozat cardiovascularis rendszere fél órán belül összeomlik, majd légzésbénulás következtében beáll a halál.

Az újonnan izolált, haditoxin nevű idegméreg egyedi szerkezetét és farmakológiai hatásait a Journal of Biological Chemistry c. rangos szaklapban írta le a National University of Singapore Manjunatha Kini vezette csoportja. A két azonos alegységből álló molekula nagy specificitással gátolja az ideg-ideg, illetve ideg-izom szinapszisokban található nikotinos acetilkolin-receptorokat, ami paralízishez és légzésbénuláshoz vezethet.

A haditoxin egy olyan, régóta ismert fehérjecsaládhoz tartozik, amely sokféle biológiai hatást vált ki az idegrendszerben és a szív- és érrendszerben. A fehérjecsalád néhány tagja igen hasznos alapanyagnak bizonyult a gyógyszeripar számára: hatékony fájdalomcsillapító, illetve vérnyomáscsökkentő szerek alapjául szolgáltak. Számos széles körben használt gyógyszert, pl. a vérnyomáscsökkentő captoprilt és a véralvadásgátló eptifibatidet kígyók mérgéből fejlesztettek ki.

A szingapúri kutatók szerint specifikus ingerületátvitelt gátló hatása miatt a haditoxin is ígéretes gyógyszeralapanyag lehet, amelynek olyan betegségek gyógyításában lehet szerepe, mint az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, a szkizofrénia, a depresszió, vagy akár a nikotinfüggőség.


Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna

Forrás: J Biol Chemistry 2010; 285: 8302-8315

Kapcsolódó anyagok: A Naja naja oxiana kígyó mérgének védőhatása a gerincvelő sérülésekor




Kapcsolódó anyagok

Absztraktok

Program

A Magyar Stroke Társaság XIII. Konferenciája és a Magyar Neuroszonológiai Társaság X. Konferenciája Absztraktfüzet

Az optimális betegkiválasztást támogató képalkotó diagnosztika alapelvei akut ischaemiás stroke-ban

A stroke-betegek táplálásterápiájáról

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Új gyógyszerek kobraméregből