TARTALOM

 VISSZA

 


Köpködő erek


Köpködő erek

| |
 

A kapillárisok öntiszításának új mechanizmusát fedezték fel: az erek membránba csomagolják és kiköpik a torlaszt képező törmeléket, állapították meg amerikai kutatók.

Jó ideje ismert, hogyan történik a duguláselhárítás a nagyobb erekben: a hemodinamikai erők (vagyis a vérnyomás feszítő ereje) és a fibrinolitikus enzimek széttördelik, illetve feloldják a véráram útjában álló szennyeződéseket, például vérrögöket vagy koleszterinből és kalciumból álló plakkokat.

Arról azonban korábban nagyon keveset tudtak, hogy a hajszálerek hogyan küszöbölik ki a vérrögök vagy szövettörmelék miatti elzáródást. A Northwestern University Feinberg School of Medicine kutatói elsőként mutatták ki, hogy a vérnyomás és az enzimek nem hatékonyak a kapillárisok kitisztításában a terület vérellátása szempontjából kritikus 24-48 órán belül, különösen, ha a torlaszt nem vérrögök képzik.

Hogyan zajlik ez a folyamat a kapillárisokban? A kérdés megválaszolására a kutatók fluoreszcens jelöléssel ellátott mikrorögöket hoztak létre, majd beinjektálták egerek arteria carotisába. Az injektálás után meghatározott időközönként, multifotonos mikroszkóp segítségével követték a mesterséges vérrög útját az (élő) egerek agyában. Azt tapasztalták, hogy a rögök 2-7 napon belül eltűntek az érből, egy meglepő és korábban ismeretlen mechanizmus révén. Az elzáródás közelében lévő endothelsejtek membránnyúlványokat növesztettek, amelyek teljesen beburkolták a mikrorögöt, majd az ér a kapilláris falán keletkező nyíláson át kiköpte a becsomagolt mikrorögöt az ereket körülvevő parenchymába. A vérrögöt burkoló membrán pedig befoltozta az érfalon keletkezett nyílást. Ez a vérkeringés teljes helyreállását eredményezte, és az apró erek és a környező agyi sejtek megmentését.

A Nature május 27-i számában megjelent közleményből az is kiderül, hogy az öregedő állatokban a folyamat 30-50%-kal lassabb volt, mint a fiatalokban, és ez a késlekedés tartós szöveti hypoxiához, szinaptikus károsodáshoz és sejtpusztuláshoz vezetett. A kutatók szerint az újonnan felfedezett védő mechanizmus csökkent hatékonyságának fontos szerepe lehet egyes öregedéssel járó tünetek kialakulásában, például a stroke utáni lassabb felépülésben és a szellemi hanyatlásban.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna

Forrás: Nature 2010; 465, 478-482

Kulcsszavak

kapilláris, vérrög, thrombosis, hypoxia

Kapcsolódó anyagok

Antikoaguláns kezelés a visszatérő vénás thromboembolia kockázatának kitett, malignus betegségben szenvedő betegek körében a SELECT-D vizsgálatban

Online kiegészítő ábra a Strukturált koponya-MR-leletezés neonatalis hypoxiásischaemiás encephalopathiában - a fejlesztés speciális kérdései és első tapasztalatok című közleményhez

Strukturált koponya-MR-leletezés neonatalis hypoxiásischaemiás encephalopathiában - a fejlesztés speciális kérdései és első tapasztalatok

Ischaemiás stroke-ot szenvedett rákbetegek jellemzése

Izolált arteria spinalis anterior okklúzió angiográfiás kimutatása: esettanulmány

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Tovább


Eddig ismeretlen neuro-immun axis

A felnőttek fele alszik az ajánlott napi 7-8 óránál kevesebbet, írják Cameron S. McAlpine és munkatársai „Sleep modulates haematopoiesis and protects against atherosclerosis” című, a Nature-ben megjelent tanulmányukban. A másodikként magyar szerzőt (Kiss G. Máté, Harvard Medical School, Medical University of Vienna) felvonultató írás bemutatja, hogyan vezet az elégtelen vagy megzavart alvás érelmeszesedés kialakulásához. A tanulmány azonosít egy eddig ismeretlen neuro-immun tengelyt, ami az alvást a haematopoiesis-hez és az atherosclerosis-hoz kapcsolja.

Tovább


Kollaboratív problémamegoldásra alkalmas agy–agy-interface

Közvetlen, non-invazív agy–agy-interface-t fejlesztettek a University of Washington és a Carnegie Mellon University neurológus és számítógépes szakemberei. A BrainNet névre keresztelt módszer kettőnél több személy bevonásával teszi lehetővé a kollaboratív problémamegoldást. „Többé már nem a science fiction területére tartozik a direkt gondolatátvitel: létrejött az agyak szociális hálója”, írja a BrainNet-tanulmányt ismertető MIT Technology Review.

Tovább


Neurokannabisz

Főleg a Cannabis/kender hatóanyagainak idegrendszeri működéséről és neurológiai, pszichiátriai kórképekben kifejtett terápiás hatásairól volt szó a második magyarországi Orvosi Kannabisz Konferencián, aminek első napján a szakemberek, második napján a betegek és a laikus érdeklődők nyelvén folyt a kommunikáció.

Tovább


Köpködő erek