2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Megfelelően időzített emléknyom-frissítéssel emberekben is tartósan kioltható egy adott ingerhez társított félelem – derült ki amerikai pszichológusok vizsgálataiból.
A korábbi kutatások azt mutatták, hogy valahányszor egy emléknyom felidéződik, átmenetileg labilissá válik, vagyis módosítható, majd a frissített (rekonszolidált) változat rögzül. A rekonszolidációs fázisban végzett megfelelő farmakológiai beavatkozásokkal blokkolható egy-egy emlék (pl. egy traumás élmény) felidézése, az ilyen beavatkozások azonban emberben komoly etikai problémákat vetnek fel.
A Nature-ben megjelent közleményben egy olyan nem invazív technikáról olvashatunk, amellyel emberben is hatékonyan be lehet avatkozni a félelmetes emlékek rekonszolidációjába. A kutatók személyes beszámolója a kísérletsorozatról az alábbi videón látható:
Daniella Schiller és munkatársai a kísérlet első szakaszában klasszikus félelmi kondicionálást végeztek: egy sárga négyzet felvillanását a számítógép képernyőjén enyhe áramütéssel társították. Így egy idő után a kísérleti személyek már a sárga négyzet puszta látványára is félelmi reakciót mutattak (ez a bőr ellenállásának csökkenésével mérhető).
A résztvevőket három csoportra osztották. A kísérlet második napján mindhárom csoportban kioltási tréninget végeztek, oly módon, hogy a sárga négyzetet ismételten a kellemetlen áramütés nélkül villantották fel, fokozatosan megszűntetve a félelmi reakciót. Az első csoportban (20 fő) a kioltási tréning kezdete előtt 10 perccel, a másodikban (23 fő) a tréning előtt 6 órával felidézték (reaktiválták) a kellemetlen emléket, vagyis egy alkalommal megismételték a négyzet és az áramütés társítását. A harmadik csoportban (22 fő) nem történt reaktiváció a kioltási tréning előtt.
A kísérlet harmadik napján mindhárom csoport tagjainak áramütés nélkül villantották fel a sárga négyzetet. Azt tapasztalták, hogy a félelmi reakció kioltódott azokban, akik számára a kioltási tréning előtt 10 perccel felidézték a kellemetlen emléket, ám a másik két csoportban a látvány továbbra is félelmi reakciót váltott ki. A háromnapos kísérletsorozat végén a már említett kioltási tréninggel minden résztvevőben kioltották a félelmi választ. (Erre azért volt szükség, hogy az 1 év múlva elvégzett követő vizsgálatokon mindenki egyformán "tiszta lappal" induljon.)
A vizsgálatok után 1 évvel újra tesztelték az alanyokat. A félelmetes emlék felidézésekor megdöbbentő különbséget figyeltek meg az eredeti csoportok között: a tanult félelmi reakció 1 év után is jóval kisebb volt azokban, akikben annak idején a kioltás előtt 10 perccel végezték a reaktivációt, mint a másik két csoportban.
Az eredmények azt bizonyítják, hogy a félelmetes emlékeket "át lehet írni" a kutatók által rekonszolidációs ablaknak nevezett érzékeny periódus alatt, és ez a hatás tartósan, legalább egy évig fennáll. A kutatók szerint az általuk leírt nem invazív módszert, amely biztonságosan alkalmazható emberekben a félelem visszatérésének megakadályozására, használni lehetne traumás emlékekkel kapcsolatos szorongásos zavarok, pl. a poszttraumás stressz-szindróma kezelésére is.
Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna
Forrás: Nature; doi:10.1038/nature08637
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
A Budai Családközpontú Lelki Egészség Centrum szervezésében 2018. szeptember 8-án került megrendezésre az Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben című műhelykonferencia a budapesti Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak Pszichiátriai és Pszichiátriai Rehabilitációs Osztályán.
A hospice-munkának is megvannak a mítoszai és a határai. Még a leggondosabb ápolás sem biztosíthatja mindig a jó halált a betegeknek és a békés elkísérést a gondozószemélyzetnek.
Hogyan döbben rá valaki arra, hogy agydaganata van? Milyen kiszakadni az életből, majd visszatalálni belé? A világirodalom egyik legnagyobb betegségmemoárja, az Utazás a koponyám körül sebészi pontossággal elemzi az agydaganat felismerését és gyógyítását. Az egyszerre lírai, önironikus, kíméletlen és magával ragadó szövegben Karinthy Frigyes fantasztikus írói teljesítménnyel számol be a betegség drámájáról és katarzisáról. Mindez most már színpadon is látható, a szöveg nagyszerűségéhez méltó, felkavaró és igen szerethető előadásban. A Nézőművészeti Kft. 2021. október 7-én bemutatott darabjáról a rendező-főszereplővel, Scherer Péterrel beszélgettünk.
Idegtudományok
1954-ben végzett a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. Másodéves és harmadéves korában már hallgatta Horányi Béla professzor úr előadásait. Negyedéves korától a II. sz. Kórbonctani Intézetben Haranghy professzor diákköröse volt.
,Az egyetem elvégzése után a Debreceni Egyetem Kórbonctani Intézetében kapott állást, melynek új vezetője Endes Pongrác professzor lett. Rendszeres együttműködés és havi közös metszetdemonstráció volt az Idegklinika – „Sántha-klinika” – neuropatológiai laborjában.
A Debrecenben töltött idő után olyan helyre vágyott, ahol neuropatológiával és neurológiával is van lehetősége foglalkozni. 1957-ben került a Horányi Béla professzor által újraszervezett és vezetett Budapesti Orvostudományi Egyetem I. sz. Neurológiai és Psychiatriai Klinikájára. A Debrecenben megszerzett patológia-szakvizsgán kívül neurológiából és pszichiátriából szerzett szakvizsgát. A klinikán lehetősége volt a szövettani laboratóriumi munkára is. A professzor úr „tantermesének” fogadta. Nagy tisztelettel gondolt vissza a későbbiekben is az itt megszerzett szakmai és emberi tapasztalatokra. 1966–67-ben egy évet az USA-ban volt tanulmányúton, ahol lehetősége volt ismert izompatológusok laboratóriumát meglátogatni.
1972-ben családi okból a gyöngyösi Bugát Pál Kórházba került, ahol 1992-ig, nyugdíjazásáig mint osztályvezető főorvos vezette a Pszichiátriai és átmenetileg a Neurológiai Osztályt is.
,Nyugdíjazása után igazságügyi pszichiáter szakértőként dolgozott 85 éves koráig. Tagja volt a Magyar és Nemzetközi Neuropatológiai Társaságnak, a Korányi Társaságnak és a Magyar Pszichiátriai Társaságnak, a Budapesti Igazságügyi Kamarának. A Horányi Béla Klinikai Idegtudományi Társaság elnöke volt 10 éven át.
Aktív évei alatt rendszeresen vett részt és adott elő itthoni és külföldi szakmai konferenciákon, elsősorban a hozzá legközelebb álló neuropatológiai témakörben. Nyugdíjas korában nagy örömmmel vett részt a „Mi Klinikánk – Emlékek a Balassa utcából” című könyv lektorálásában. A pálya iránti szeretetét családja felé is közvetítette, keresztlánya neurológus és pszichiáter, négy unokája közül egy neurológusrezidens, egyikük pedig negyedéves orvostanhallgató.
Dr. Folyovich András, Böjtös Zsuzsanna
Horányi Béla Klinikai Idegtudományi Társaság
Interjú dr. Gerevich József pszichiáterrel
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás