hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A félelmetes emlékek megszelidítése


<b>A félelmetes emlékek megszelidítése</b>

| |
 

Megfelelően időzített emléknyom-frissítéssel emberekben is tartósan kioltható egy adott ingerhez társított félelem – derült ki amerikai pszichológusok vizsgálataiból.

A korábbi kutatások azt mutatták, hogy valahányszor egy emléknyom felidéződik, átmenetileg labilissá válik, vagyis módosítható, majd a frissített (rekonszolidált) változat rögzül. A rekonszolidációs fázisban végzett megfelelő farmakológiai beavatkozásokkal blokkolható egy-egy emlék (pl. egy traumás élmény) felidézése, az ilyen beavatkozások azonban emberben komoly etikai problémákat vetnek fel.

A Nature-ben megjelent közleményben egy olyan nem invazív technikáról olvashatunk, amellyel emberben is hatékonyan be lehet avatkozni a félelmetes emlékek rekonszolidációjába. A kutatók személyes beszámolója a kísérletsorozatról az alábbi videón látható:




Daniella Schiller és munkatársai a kísérlet első szakaszában klasszikus félelmi kondicionálást végeztek: egy sárga négyzet felvillanását a számítógép képernyőjén enyhe áramütéssel társították. Így egy idő után a kísérleti személyek már a sárga négyzet puszta látványára is félelmi reakciót mutattak (ez a bőr ellenállásának csökkenésével mérhető).

A résztvevőket három csoportra osztották. A kísérlet második napján mindhárom csoportban kioltási tréninget végeztek, oly módon, hogy a sárga négyzetet ismételten a kellemetlen áramütés nélkül villantották fel, fokozatosan megszűntetve a félelmi reakciót. Az első csoportban (20 fő) a kioltási tréning kezdete előtt 10 perccel, a másodikban (23 fő) a tréning előtt 6 órával felidézték (reaktiválták) a kellemetlen emléket, vagyis egy alkalommal megismételték a négyzet és az áramütés társítását. A harmadik csoportban (22 fő) nem történt reaktiváció a kioltási tréning előtt.

A kísérlet harmadik napján mindhárom csoport tagjainak áramütés nélkül villantották fel a sárga négyzetet. Azt tapasztalták, hogy a félelmi reakció kioltódott azokban, akik számára a kioltási tréning előtt 10 perccel felidézték a kellemetlen emléket, ám a másik két csoportban a látvány továbbra is félelmi reakciót váltott ki. A háromnapos kísérletsorozat végén a már említett kioltási tréninggel minden résztvevőben kioltották a félelmi választ. (Erre azért volt szükség, hogy az 1 év múlva elvégzett követő vizsgálatokon mindenki egyformán "tiszta lappal" induljon.)

A vizsgálatok után 1 évvel újra tesztelték az alanyokat. A félelmetes emlék felidézésekor megdöbbentő különbséget figyeltek meg az eredeti csoportok között: a tanult félelmi reakció 1 év után is jóval kisebb volt azokban, akikben annak idején a kioltás előtt 10 perccel végezték a reaktivációt, mint a másik két csoportban.

Az eredmények azt bizonyítják, hogy a félelmetes emlékeket "át lehet írni" a kutatók által rekonszolidációs ablaknak nevezett érzékeny periódus alatt, és ez a hatás tartósan, legalább egy évig fennáll. A kutatók szerint az általuk leírt nem invazív módszert, amely biztonságosan alkalmazható emberekben a félelem visszatérésének megakadályozására, használni lehetne traumás emlékekkel kapcsolatos szorongásos zavarok, pl. a poszttraumás stressz-szindróma kezelésére is.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna

Forrás: Nature; doi:10.1038/nature08637





Kulcsszavak

félelem, traumás emlék, kioltás, kondicionálás

Kapcsolódó anyagok

Hospice ellátásban és onkológián dolgozó ápolók halálhoz való viszonya, pszichoszomatikus és lelki állapota

Szerepet játszik-e a munkavesztéstől való félelem az egészségügyi szakdolgozók mindennapjaiban?

A szakdolgozói társadalmat járványszerűen megfertőző kór neve: kiégés

Posztkondicionálás: érsebészeti technika posztoperatív veseelégtelenség megelőzésére. Állatkísérletes eredmények

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Műanyaghulladékot mutattak ki az Atlanti-óceánban élő halak gyomrában

Nagy mennyiségű mikroműanyagot, vagyis öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskét mutattak ki a kutatók az Atlanti-óceán északnyugati részén élő halak gyomrában.

Tovább


Nyelvet is használhatott a Homo erectus

Nem tudni, hogy a nyelv pontosan mikor alakult ki az emberfélék, más néven hominidák körében. Néhányan úgy vélik, hogy csupán a Homo sapiens sajátossága, ami 200 ezer évet jelentene, ám Everett szerint a nyelv kezdete sokkal régebbre nyúlik vissza.

Tovább


Az eddig véltnél 100 millió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmányukban kimutatták, hogy a szárazföldi növények nagyjából 500 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a édesvízi algákból.

Tovább


Az Északi-sarkot is veszélyezteti a műanyaghulladék

A műanyagszennyezés káros hatásait eddig a zooplanktonban, a halaknál, a tengeri madaraknál és az emlősöknél figyelték meg Evszázadokba telhet, amíg felül lehet kerekedni az elmúlt néhány évtized felelőtlenségén, amely miatt a tengerbe került a sok műanyaghulladék.

Tovább


<b>A félelmetes emlékek megszelidítése</b>