hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A zene hatása a kognitív képességekre


<b>A zene hatása a kognitív képességekre</b>

| |
 

Egy hivatásos zenész nem akármilyen mutatványokra képes: egy-egy “hírhedt” Liszt-etűd lejátszása során például a zongoristának másodpercenként 30 hangot kell megszólaltatnia. Az emberfelettinek tűnő teljesítmény ára a rengeteg gyakorlás, amelyre egy profi zongorista vagy hegedűs 18 éves kora előtt átlagosan 7500 órát áldoz. Milyen idegrendszeri változások zajlanak a gyakorlással töltött hosszú órák alatt?

Egyre több bizonyíték van rá, hogy a zenészek és nem zenészek agya között szerkezeti és működésbeli különbségek vannak: a zenei információ feldolgozásában részt vevő területek (többek között a motoros, a halló- és a látókéreg, valamint a cerebellum) a zenészekben nagyobb térfogatúak, illetve aktívabbak. Ezt a jelenséget használatfüggő agyi plaszticitásnak nevezik.

Azok az agyterületek, amelyeknek szerepe van a zenei információ feldolgozásában, más feladatokban, például emlékező és nyelvi funkciókban is részt vesznek. Kimutatható, hogy a rendszeres zenélés növeli a hallott információ feldolgozásának megbízhatóságát, nemcsak a zenei hangok, hanem a beszéd esetében is. Egyes szerzők azt feltételezik, hogy a zenei jártasság akár az intelligenciára általában is kedvező hatással lehet.

Lutz Jäncke, a Zürichi Egyetem neuropszichológusa a professzionális zenészekkel kapcsolatos legújabb kutatások eredményeit áttekintő cikkében azt javasolja, hogy a zenét neuropszichológiai terápiákban is használják, például a nyelvi készségek és a memória fejlesztésére vagy a hangulatzavarok javítására.

Néhány vizsgálatban valóban kimutatták, hogy a zenélésben szerzett gyakorlat javítja a memóriát és a nyelvi képességeket. Egy egyszeresen vak, véletlen besorolásos, kontrollos vizsgálatban azt találták, hogy azoknak a stroke-on átesett betegeknek, akik naponta hallgatták kedvenc zenéjüket, szignifikánsan javult a teljesítménye a verbális memóriát és a figyelemösszpontosítást vizsgáló tesztekben, azokhoz képest, akik hangoskönyvet vagy semmilyen felvételt nem hallgattak. A kognitiv képességek mellett lényegesen javult a zenét hallgatók hangulata is.

Jäncke úgy véli, hogy a zenészek igen hasznos modellként szolgálnak az agyi plaszticitás vizsgálatához, ezért ezen a területen érdemes lenne további kutatásokat végezni, amelyek a zene neuropszichológiai rehabilitációban való alkalmazásának lehetőségeit is vizsgálnák.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna

Forrás: Faculty of 1000 Biology Reports

Kapcsolódó anyagok:
Zeneterápia az Alzheimer-kóros betegek kezelésében
Zeneterápia a daganatos betegek kezelésében
Zeneterápia az alvászavarokban






Kapcsolódó anyagok

Édesítőszerek a konyhánkban

Lisztérzékenység, gluténmentesség I.

Otthoni torna - 10 leggyakoribb hiba, ami elkerülhető

Beszélgetni kell a beteg gyerekkel

Mozgásban gátol a lúdtalpasság

Hozzászólások:

1.,   Balkay Andrea mondta   2009. November 12., Csütörtök 14:40:48
Ez rendkívül izgalmas kérdéskör. Valóban, vajon hogyan, milyen fizikai lenyomatot hoznak létre a készségek, képességek. Sántító hasonlattal: a szoftver képes változtatni a hardveren. Ésszel jóformán felfoghatatlan...
Mondhatni: ez ám az önreflexió!

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Péterfy Sándor Utcai Kórház Izotóp Diagnosztikai Központja nemzetközi akkreditációt szerzett

Az Orvostudományi Szakemberek Európai Uniójának Nukleáris Medicinai Szakterülete (Nuclear Medicine of the European Union of Medical Specialists) és a Nukleáris Medicina Európai Tanácsa (European Board of Nuclear Medicine) nemzetközi akkreditációval ismerte el az Affidea Diagnosztika Péterfy Sándor Utcai Kórházban működtetett izotóp diagnosztikai központját. "

Tovább


Selye János életművét bemutató kiállítás nyílt Pozsonyban

Selye János életművét bemutató kiállítás nyílt csütörtökön a világhírű magyar származású professzor születésének 110. évfordulója alkalmából a pozsonyi Comenius egyetem Orvostudományi Karának épületében.

Tovább


Kihalás fenyegeti a kaliforniai disznódelfint

A tenger pandájának is nevezett cetfajból (Phocoena sinus) napjainkra körülbelül 30 példány maradt fenn, ezek kizárólag Mexikó partjainál, a Kaliforniai-öbölben élnek. A halászat a vaquitapopuláció drasztikus csökkenését okozta.

Tovább


Új generációs COPD-kezelések kutatása

A Boehringer Ingelheim bejelentette a Weill Cornell Medicine-nel való együttműködést, amelynek célja új kezelési típusok felfedezése a krónikus obstruktív tüdőbetegség (chronic obstructive pulmonary disease, COPD) terápiájában annak érdekében, hogy az új kezelési módok megállíthassák vagy visszafordíthassák a betegség progresszióját.

Tovább


<b>A zene hatása a kognitív képességekre</b>