hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A zene hatása a kognitív képességekre


<b>A zene hatása a kognitív képességekre</b>

| |
 

Egy hivatásos zenész nem akármilyen mutatványokra képes: egy-egy “hírhedt” Liszt-etűd lejátszása során például a zongoristának másodpercenként 30 hangot kell megszólaltatnia. Az emberfelettinek tűnő teljesítmény ára a rengeteg gyakorlás, amelyre egy profi zongorista vagy hegedűs 18 éves kora előtt átlagosan 7500 órát áldoz. Milyen idegrendszeri változások zajlanak a gyakorlással töltött hosszú órák alatt?

Egyre több bizonyíték van rá, hogy a zenészek és nem zenészek agya között szerkezeti és működésbeli különbségek vannak: a zenei információ feldolgozásában részt vevő területek (többek között a motoros, a halló- és a látókéreg, valamint a cerebellum) a zenészekben nagyobb térfogatúak, illetve aktívabbak. Ezt a jelenséget használatfüggő agyi plaszticitásnak nevezik.

Azok az agyterületek, amelyeknek szerepe van a zenei információ feldolgozásában, más feladatokban, például emlékező és nyelvi funkciókban is részt vesznek. Kimutatható, hogy a rendszeres zenélés növeli a hallott információ feldolgozásának megbízhatóságát, nemcsak a zenei hangok, hanem a beszéd esetében is. Egyes szerzők azt feltételezik, hogy a zenei jártasság akár az intelligenciára általában is kedvező hatással lehet.

Lutz Jäncke, a Zürichi Egyetem neuropszichológusa a professzionális zenészekkel kapcsolatos legújabb kutatások eredményeit áttekintő cikkében azt javasolja, hogy a zenét neuropszichológiai terápiákban is használják, például a nyelvi készségek és a memória fejlesztésére vagy a hangulatzavarok javítására.

Néhány vizsgálatban valóban kimutatták, hogy a zenélésben szerzett gyakorlat javítja a memóriát és a nyelvi képességeket. Egy egyszeresen vak, véletlen besorolásos, kontrollos vizsgálatban azt találták, hogy azoknak a stroke-on átesett betegeknek, akik naponta hallgatták kedvenc zenéjüket, szignifikánsan javult a teljesítménye a verbális memóriát és a figyelemösszpontosítást vizsgáló tesztekben, azokhoz képest, akik hangoskönyvet vagy semmilyen felvételt nem hallgattak. A kognitiv képességek mellett lényegesen javult a zenét hallgatók hangulata is.

Jäncke úgy véli, hogy a zenészek igen hasznos modellként szolgálnak az agyi plaszticitás vizsgálatához, ezért ezen a területen érdemes lenne további kutatásokat végezni, amelyek a zene neuropszichológiai rehabilitációban való alkalmazásának lehetőségeit is vizsgálnák.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna

Forrás: Faculty of 1000 Biology Reports

Kapcsolódó anyagok:
Zeneterápia az Alzheimer-kóros betegek kezelésében
Zeneterápia a daganatos betegek kezelésében
Zeneterápia az alvászavarokban






Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

1.,   Balkay Andrea mondta   2009. November 12., Csütörtök 14:40:48
Ez rendkívül izgalmas kérdéskör. Valóban, vajon hogyan, milyen fizikai lenyomatot hoznak létre a készségek, képességek. Sántító hasonlattal: a szoftver képes változtatni a hardveren. Ésszel jóformán felfoghatatlan...
Mondhatni: ez ám az önreflexió!

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


<b>A zene hatása a kognitív képességekre</b>