hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A fulladásos félelem kemoszenzorai


<b>A fulladásos félelem kemoszenzorai</b>

| |
 

Amerikai kutatók a fulladástól való félelem kialakulásának korábban ismeretlen agyi mechanizmusát fedezték fel. Az amygdala közvetítette mechanizmus kóros működésének szerepe lehet a pánikbetegségben és más szorongásos zavarokban.

Az amygdala részt vesz mind a veleszületett, mind a tanult félelelmi reakciók szabályozásában, amit elsősorban félelemkondicionálásos kísérletekből tudunk. E kísérletekben egy semleges feltételes inger (pl. egy csengőhang) és egy fájdalmas feltétlen inger (pl. áramütés) ismételt társításával rövid idő alatt elérhető, hogy a kísérleti állatok a semleges ingerre is félelmi reakcióval (pl. megdermedéssel) válaszoljanak. Idegélettani vizsgálatokban kimutatták, hogy a feltételes és a feltétlen ingerrel kapcsolatos információk az amygdala basolateralis komplexumában találkoznak, és ha a kétféle szenzoros bemenet ismétlődően egyszerre aktív, akkor a feltételes ingert közvetítő ingerületátvitel felerősödik.

A University of Iowa kutatói kimutatták, hogy a fulladástól való félelem esetében az amygdala nemcsak szabályozó szerepet tölt be, hanem a fenyegető ingert érzékelő kémiai szenzorként működik. A fenyegető inger ebben az esetben a belélegzett levegő CO2-koncentrációjának növekedése, amely az extracelluláris pH csökkenésével jár - ezt érzékelik az amygdala speciális, savérzékeny receptorai (acid sensing ion channel-1a, ASIC1a).

Adam E. Ziemann és munkatársai a Cell hasábjain arról számoltak be, hogy 10% CO2-koncentrációjú levegő belélegzése után a kísérleti egerek jellegzetes félelmi reakciót mutattak (mozdulatlanná dermedtek). A savérzékeny receptorok szerepét a folyamatban több lépésben demonstrálták. Először is kimutatták, hogy a CO2-dús levegő belélegzését követően csökken az amygdala pH-ja, majd igazolták, hogy a pH-csökkenés mértéke összefügg a félelmi reakció intenzitásával. A további kísérletekben azt tapasztalták, hogy olyan állatokban, amelyekben génmódosítással vagy farmakológiai úton inaktiválták az ASIC1a-receptorokat, csökkent a CO2-belélegzés kiváltotta félelem, míg ha a receptorok expresszióját növelték (az ASIC1a-t kódoló gént vírusokkal az amygdala megfelelő sejtjeibe juttatva), a megdermedési reakció nagyobb mértékű volt.

Érdekes módon az ASIC1a-hiányos egerek egy ragadozó szagára is kevésbé reagáltak, és kevésbé voltak alkalmasak félelmi kondicionálásra, mint a vad típusú egerek. Ezt arra utal, hogy a magas CO2-koncentráción kívül más averzív ingerek is megváltoztathatják az amygdala pH-ját (és ezáltal az ASIC1a-receptorok aktivitását), ám erre egyelőre nincs közvetlen bizonyíték.

A CO2-koncentráció növekedése természetesen nemcsak egerekben, hanem emberben is pánikot vált ki. Egészséges emberekben ez kb. 10%-os CO2-koncentráció esetén következik be, ám a fulladástól való félelem már jóval alacsonyabb (5% körüli) koncentráció esetén is létrejöhet szorongásos zavarban, pl. klausztrofóbiában vagy pánikbetegségben szenvedő betegekben. Ziemann és más kutatók szerint ezekben a zavarokban szerepe lehet az amygdalában zajló kémiai érzékelés zavarának. Az amygdala "félelmi kemoszenzorainak" felfedezése így új utakat nyithat meg a szorongás és a pánik kutatásában.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna

Forrás: Cell 2009; 139(5):1012-21





Kapcsolódó anyagok

Akkreditált továbbképzés

A nebivolol különleges molekulaszerkezete és hatása az életminőségre

Trendek a hypertonia kezelésében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Gyulai Iván Pro Natura díjat kapott

Gyulai Iván ökológusnak, a biológiai sokféleség védelmét szolgáló átfogó társadalmi és gazdasági keretrendszer megteremtése érdekében végzett több évtizedes szakmai és társadalmi tevékenységeiért; környezet- és természetvédelmi szakemberek generációinak oktatásáért és a magyar társadalom széles rétegei szemléletformálásáért ítélték oda a Pro Natura díjat, amelyet a földművelésügyi miniszter adott át az ismert kutatónak.

Tovább


Az IBS labirintus - 12 kreditpontot érő képzés

Háziorvosoknak, belgyógyászoknak, gyermekorvosoknak, gasztroenterológusoknak és klinikai szakpszichológusoknak szóló képzés Budapesten, 2018. május 4-5 között lesz.

Tovább


Az erdei fülesbaglyok állományát mérik fel a természetvédők a lakosság bevonásával

A hazánkban fészkelő erdei fülesbaglyok (Asio otus) állományának felmérésebe kezd a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával, a faj országos elterjedési térképének pontosítása érdekében.

Tovább


Önbecsülés, önismeret, önsegítés, önmegvalósítás - Konferenciaajánló

Immár XXI. alkalommal kerül megrendezésre a közösségi konferencia! Idén az önsegítés és az önsegítők és szakemberek együttműködésének jó gyakorlatai lesznek a fókuszban. A közösségi ellátók egyre nyitottabbak erre és számos formája alakult ki a hatásos együttműködésnek. A hanghalló módszer, a hanghalló csoportok is az együttműködés eredményei. Kiemelt vendég: Marius Romme pszichiáter és Sandra Escher pszichológus, a hanghalló módszer kidolgozói, akik és ezzel forradalmat hoznak a pszichotikus tünetekkel küzdők terápiájában.

Tovább


<b>A fulladásos félelem kemoszenzorai</b>